Répáshuta térkép
Az Eger és Miskolc közötti bükki úton juthatunk el a településre.
A település közelében lévő Balla-barlangban őskori lakóhelyet tártak fel a kutatók. Ugyanakkor a Bükk magasan fekvő területein csak a XVIII. századi termelőtevékenység hozott létre állandó településeket: az erdős terület, a terméketlen talaj, a mostoha éghajlati adottságok korábban nem kedveztek a megtelepülésnek.
A XVIII. század második évtizedétől a területet birtokló kincstár, illetve annak diósgyőri koronauradalma a korábbinál jóval tudatosabb erdőgazdálkodásra tért át, s ezzel együtt honosította meg e tájon a manufakturális üveggyártást, s az azt kiszolgáló erdei iparokat (pl. hamuzsírkészítés). Mint neve is jelzi, Répáshuta elődje éppen úgy üveggyártó, hutatelepülés volt, mint a közeli Újhuta (ma Bükkszentkereszt) és Óhuta (ma Bükkszentlászló). Első telepesei pedig - azokéhoz hasonlóan -, jobbára szlovákok, kisebb számban morvák és morvaországi németek voltak, akik Gömör, Szepes, Zólyom, Sáros, Liptó megyékből és a Felvidék más tájairól települtek át a koronauradalom hívására.
A község az üveggyártásnak helyet adó Gyertyán-völgyből a gyártás megszűntével, 1897 után költözött mai helyére. Ezzel magyarázható, hogy a régi építészet ma már nyomaiban sem lelhető fel. Őrzi viszont szlovák gyökerét és hagyományait a lakosság, amit már a Répásskahuta név is jelez.
