Zsámbék
A község jelentős műemlékeket őriz. A legismertebb az 1220 körül épített bazilika, amely romként is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. A település és környéke történelmi múltjáról - az őskortól a keltákon át a római korig - számos régészeti lelet tanúskodik.
Köztük a legnevezetesebb egy pinceomlásnál talált, bronzveretekkel díszített, kétkerekű, 3 fogatú postakocsi, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.
Zsámbék mai látványossága a középkori műemlék-maradványok mellett az európai hírű Lámpamúzeum, valamint a műemléki védettséget kapott egykori légvédelmi rakétabázis.
A település 1983 óta a rangos kulturális fesztiválok helyszíne, az 1995-ben létrejött Zsámbéki Nyári Színház révén pedig a környezetén jóval túlmutató kulturális központ.
Zsámbék személyautóval a 10-es és 100-as úton, illetve a Budakeszi útról is megközelíthető. Az M1-es autópályának a herceghalmi kijárata esik közel hozzá.
Helytörténet
A település neve valószínűleg a "sambucus", azaz "bodza" névből ered. Első okleveles említése 1258-ból való. Ekkor a Zsámbéki család birtoka, ősük III. Béla idején jött Franciaországból.
A zsámbéki várat az 1100-as évek végén kezdték építeni, a török hódoltság idején, 1541-1686 között Pilis vármegye legfontosabb végvára volt.
Mátyás király a településnek 1467-ben mezővárosi rangot adott, majd 1490-ben Corvin János főhercegé lett. A budai pestisjárvány elől ide menekült II. Ulászló király 1496 nyarán.
A végvár a XVIII. században a Zichy családé, akikről a kincstárra szállt.
A betelepült német kisebbség a Schambek nevet adta a településnek.