Zalaszántó
Zalaszántó kultúrtörténeti érdekessége az itt található buddhista sztúpa, valamint a környezetében kialakított Emberi jogok parkja. Természeti nevezetessége a Tátika várát körülvevő ősbükkös védett területe. A település és környékének múltja a történelem előtti korba nyúlik vissza. A Tátika-hegy fennsíkján őskori település nyomai kerültek elő; a hegy lábánál...
Zalaszántó kultúrtörténeti érdekessége az itt található buddhista sztúpa, valamint a környezetében kialakított Emberi jogok parkja. Természeti nevezetessége a Tátika várát körülvevő ősbükkös védett területe.
A település és környékének múltja a történelem előtti korba nyúlik vissza. A Tátika-hegy fennsíkján őskori település nyomai kerültek elő; a hegy lábánál pedig mintegy száz halomsírt fedeztek fel, melyek egy része a Sümeg felé vezető útról is jól látszik.
Zalaszántóról az első írásos emlék 1236-ból maradt fenn, akkor Samtow-nak írták a nevét. Lakosai királyi jobbágyok voltak a XIV. században. A következő századtól központi szerepet tölt be a település, amely a Gersei Pethő család birtoka két évszázadon keresztül, a XVIII. századtól pedig a Festeticseké. 1882-ben kapta a Zala-Szántó elnevezést.
A vulkanikus eredetű Tátika-hegyen, tízhektárnyi területen alakították ki az Emberi jogok parkját. A benne álló buddhista sztúpa különleges építmény, belsejében Buddha ereklyéi láthatók.
A falu ipartörténeti emléke a Kotsy vízimalom, amelynek falain belül interaktív maketten mutatják be a működését, valamint az őrlés tárgyi eszközeit.
A 74 hektárnyi területen elterülő Tátikai ősbükkös természetvédelmi terület. A benne kialakított, 6 kilométer hosszú tanösvény érint minden fontos természeti értéket és bemutatja a térség növény- és állatvilágát.
Zalaszántó a 71-es, Keszthelytől Sümeg felé tartó útról érhető el. A településhez a legközelebbi vasútállomás a keszthelyi.
