Tornaszentandrás

A település páratlan értékű látványossága a XII. században épültikerszentélyes temploma. Felszíni és föld alatti természeti értékekcsábítják a turistákat erre a vidékre.Tornaszentandrás a honfoglalás kori magyar települések közé tartozik, környéke azonban már az őskortól lakott hely volt. A feltárt régészeti leletek nagyon korai fém- és vasművességről tanúskodnak. A település középkori lakói vélhetően dél-németországi, vagy cseh...

A település páratlan értékű látványossága a XII. században épültikerszentélyes temploma. Felszíni és föld alatti természeti értékekcsábítják a turistákat erre a vidékre.

Tornaszentandrás a honfoglalás kori magyar települések közé tartozik, környéke azonban már az őskortól lakott hely volt. A feltárt régészeti leletek nagyon korai fém- és vasművességről tanúskodnak.

A település középkori lakói vélhetően dél-németországi, vagy cseh eredetű bányászok lehettek, akiket az Esztramos-hegy vasércének kitermelésére telepíthetett ide. Ezt valószínűsíti a község XII. századi kis román temploma is, amelyet - Magyarországon egyedülálló módon - a délnémet és cseh bányavidékek szokásainak megfelelően, kettős szentéllyel építettek. Szent András tiszteletére szenteltek fel, aki ott a bányászok védőszentje.

A XX. század elején újból művelni kezdték a vasércbányákat, amelyek egészen az 1950-es évekig működtek. A vasérc fogytával hatalmas kőbányát alakítottak ki.

A természeti értékekben gazdag vidék egyik nevezetessége a nagyközönség által is látogatható Rákóczi-barlang az Esztramos-hegyoldalában. Képződményeinek gazdagsága, forma- és színvilága, tavainak csillogó víztükre páratlan látványt nyújt.

A barlang és környékének egy része az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik.

A 27-es út északi végénél egy mellékút vezet Tornaszentandrásra.