Tiszabecs
A Tisza, a hegyek közül kiérve, itt lép magyar területre. A víz általában sekély, fürdésre alkalmas. A 491-es út végén, a Tisza-hídon lévő magyar-ukrán határon éjjel-nappal működik a nemzetközi határállomás.
A 'Bech' személynévből keletkezett helynév talán az ótörök biő, azaz vág igéből jött létre. Nevének Tisza előtagja különbözteti meg Szamosbecstől. A falut 1181-ben, a cégényi monostor határjárásakor említette először írás; mivel 1364-ben castrumnak írták, királyi vár lehetett. A XV. században Tiszabekch néven a réve miatt fontos közlekedési hely volt Ugocsa és Szatmár vármegyék között.
A Rákóczi-szabadságharcban Ocskay brigadéros 1703-ban a tiszabecsi Bajnok-dűlőn vívott diadalmas csatát. A XVIII. században több kisnemes is szerzett itt birtokrészt, így a század végétől a XIX. század közepéig birtoka volt benne a gróf Károlyi, gróf Teleki, Újhelyi, gróf Schönborn, May, Fogarassy és Ormós, Domahidy, Ary, Tarpay, Czerjék családok mellett a Borbély, Morvay, Leövey, Bay, Butkay családoknak is.
Tiszabecs a tiszai vízi turizmus fontos helyszíne, a nyári Tisza-túrák magyarországi kiinduló állomása.
Az itteni ukrán határszakaszon, Tiszabecs és Vylok között a személyforgalom előtt megnyitott nemzetközi határátkelőhely működik.
A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Győrtelekig, innen északkeleti irányban a 491-es úton (a magyar-ukrán határon), de megközelíthető Vásárosnamény felől is, Tivadarnál keresztül a Tiszán.
