Taktabáj
A 37-es és a 38-as útról - Szerencs, illetve Tokajirányából -, valamint a Tisza túloldala, Tiszalök felől is megközelíthető a település.A falu eredete az időszámítás előtti időkbe nyúlik vissza, erről tanúskodnak azok az ásatási leletek, melyeket a Tokaji Múzeumban őriznek. A községet 1446-ban Báj néven említik. 1700-tól a Patay család a...
A 37-es és a 38-as útról - Szerencs, illetve Tokajirányából -, valamint a Tisza túloldala, Tiszalök felől is megközelíthető a település.
A falu eredete az időszámítás előtti időkbe nyúlik vissza, erről tanúskodnak azok az ásatási leletek, melyeket a Tokaji Múzeumban őriznek. A községet 1446-ban Báj néven említik. 1700-tól a Patay család a birtokosa. Patay Sámuel és felesége, Udvarhelyi Mária építették a faluban a ma is megtalálható kastélyt (1726), valamint a református templomot.
A lakosság fő megélhetési forrása a földművelés és a közeli, gyakran kiáradó Tiszán, valamint a Taktán a halászat volt. A nagyszámú zsellérség napszámba járt, vagy beállt az uradalomba cselédnek.
A falu 1948-ig Szabolcs megyéhez tartozott, ekkor került Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, és lett a neve Taktabáj. 1970-ben társközségévé vált a szomszédos Csobajnak, majd 1991-ben újra önálló település lett.
