Szuha
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, arról pedig Kisterenyénél kelet felé fordulva érjük el a Szuhára vezető utat.Első írásos említése 1441-ben, Zoha alakban fordult elő; 1463-ban"Zwha"-nak írták. Régebben a mai helyétől északra volt a falu, csak a török hódoltság idején települtek át lakói...
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, arról pedig Kisterenyénél kelet felé fordulva érjük el a Szuhára vezető utat.
Első írásos említése 1441-ben, Zoha alakban fordult elő; 1463-ban"Zwha"-nak írták. Régebben a mai helyétől északra volt a falu, csak a török hódoltság idején települtek át lakói a Mátra biztonságot nyújtó erdőségeinek közelébe. Az 1552. évi összeírások szerint nemes falu volt, lakói nem fizettek adót. Az egri vár 1589-90-ben kelt számadáskönyvei szerint a falu lakói az erődítmény fenntartásának céljaira szolgáltatták be a főpapi tizedet. A XIX. század elején húsz családnak voltak itt földesúri jogai. A közigazgatásilag Szuhához tartozó Mátraalmás körülbelül öt kilométerre fekszik, a Galyatető északi oldalában. Az erdők között megbújó falurészt a hódoltság utáni években érkező felvidéki szlovákok alapították. A régi, önálló településrész neve Szuhahuta volt, mert 1777 után kezdetleges kisüveghuták működtek itt, a lakosság faszén- és hamuzsírkészítéssel is foglalkozott.
Mára igazi üdülőfaluvá vált.
