Szilvásvárad
A település természeti értékeiről, kedvelt kirándulóhelyeiről ismert. Szilvásváradot a lótenyésztéshez kötődő hagyományai világhírűvé tették, a település nemzetközi lovastalálkozók helyszíne.
A Bükk hegységben fekvő Szilvásvárad már az ősember korában lakott volt. A településhez közeli istállóskői barlangban találták meg a vidék egyik leggazdagabb őskori leletanyagát.
Szilvásvárad a XIV. században Éleskő várához tartozott, amely a tatárjárás előtti idők igen kevés kővára közé tartozott. A hajdani erődítményre ma már csupán falmaradványai emlékeztetnek.
1792-ben vasfinomító és kovácsoló hámort alapítottak, ezután nyitották meg a vasércbányát a Horotna-völgyében, és ekkor létesítettek vasolvasztót.
Szilvásváradra az 1950-es években telepítették a lipicai ménest. Ennek eredményeként indult fejlődésnek a lovassportbázis, amely népszerűségét máig megőrizte. A múltról a Lipicai Lótenyésztés Történeti Kiállítás tanúskodik.
Az építészeti látványosságok mellett figyelemre méltó az itt létrehozott Szabadtéri Erdészeti Múzeum, valamint a Középkori Börtönmúzeum, amelynek kiállítása a középkori városok, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával jött létre.
Szilvásváradról számos túraútvonal vezet a környező természeti nevezetességekhez, a Fátyol-vízeséshez és a Szalajka-völgybe, amelynek élővilágát tanösvény is bemutatja. A kirándulók ezen az útvonalon erdei kisvasúttal is közlekedhetnek.
A település megközelíthető közúton: Eger felől a 25-ös úton Szarvaskő után Bélapátfalva felé kanyarodva; vasúton: a Füzesabony-Eger-Putnok vonalon.