Szakmár
A település megközelíthető közúton: az 51-es úton Kalocsáig, onnan tovább északkeleti irányban, vagy az 53-ason Kiskőrös felől, illetve az 54-esen Soltvadkert, Kecel érintésével, onnan tovább nyugatra. A falu első okleveles említése 1299-ből való. A török hódoltság alatt elpusztult. Területe a XVIII. században Kalocsa város határához tartozott. Földjét, rétjeit, a szállásnak nevezett... A település megközelíthető közúton: az 51-es úton Kalocsáig, onnan tovább északkeleti irányban, vagy az 53-ason Kiskőrös felől, illetve az 54-esen Soltvadkert, Kecel érintésével, onnan tovább nyugatra. A falu első okleveles említése 1299-ből való. A török hódoltság alatt elpusztult. Területe a XVIII. században Kalocsa város határához tartozott. Földjét, rétjeit, a szállásnak nevezett gazdasági telephelyeit a kalocsai jobbágyparasztok használták. Az úgynevezett kalocsai felsőszállásokból vált önálló községgé 1898-ban. Dr. Bárth János egyik tanulmányában olvasható: "A város (Kalocsa) és a szállásokat összefogó négy község (Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár, Drágszél) parasztlakossága - a környező helység-beliek által potának nevezett népesség - önálló néprajzi csoportot alkot, amely a történelmi múltba gyökerező összetartozás tudatával azonos nyelvi sajátosságaival, színes díszítőművészetével és viseletével különbözik környezetétől."
A település határában 200 hektáros mesterséges tórendszer van, amely a Csorna-Foktő-csatornával együtt a horgászat szerelmeseit szolgálja.