Salgótarján
Salgótarján Nógrád megye székhelye, ipari központ. A közeli vármaradványok a város legrégebbi múltjáról mesélnek. Legismertebb közülük a Somoskői vár és a város fölé magasodó Salgó vára.
Salgótarjánnak a XIX. század közepén mindössze nyolcszáz lakosa volt. A települést a szén felfedezése emelte ki az ismeretlenségből. Az 1850-es években nyíltak meg az első bányák, amelyek meghatározták a városkép alakulását. A bányászat múltját egy korábbi bányajáratban kialakított múzeum idézi fel. Az egykor iparváros múltját őrzi a Nógrádi Múzeum. Salgótarján több nagyszabású rendezvény helyszíne, különösen népszerűek az itteni jazznapok. A környék hegyei, a Karancs és Medves erdői kedvelt kirándulóhelyek.
Várostörténet
Az egykori bányászat mellett hasonlóképpen jelentős volt a vasgyártás megindulása, amely 1881-től, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. megalakulásától lett számottevő. Az ország egyik legrégibb kályha- és vasárugyára az 1894-ben létesített vasöntöde és gépgyár 1898-tól már Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde néven szerepelt.
A mai öblösüveggyár elődjét 1892-ben alapította az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. Az akkor még a városon kívül lévő Zagyvapálfalván szintén 1893-ban jött létre a későbbi sík- vagy táblaüveggyár. Az 1919-es trianoni békeszerződés következtében Salgótarján stratégiai jelentőségű határ menti település lett, 1922-ben városi rangot kapott.
Nógrád megye székhelye 1950-ben lett, és Salgótarján építészeti rekonstrukciója, szellemi élete pezsdülésének jelentős szakasza kötődött a következő évtizedekhez.
A városközpont modern, tetszetős, jellegzetes átépítése nyomán - Jánossy György, Finta József, Magyar Géza és Szrogh György jeles fővárosi építészek munkái révén - lett méltó Salgótarján a Hild János-emlékéremre, amelyet 1968-ban - az országban elsőként - kapott meg a Magyar Urbanisztikai Társaságtól.
Somoskőújfalu, amely közvetlenül a magyar-szlovák határ mentén fekszik, 1977 óta Salgótarján egyik peremkerülete. Ugyanabban az évben csatolták a megyeszékhelyhez Somoskőt, a mintegy 700 éves váráról híres települést. Szintén a városhoz tartozik Salgó vára. Az 1973-ig a bányatelepekkel együtt önálló közigazgatású Zagyvarónának is volt vára: a Várhegyen állt egykor Zagyvafő vára.
