Ságvár
Siófokról - a falun átvezető - 65-ös főúton jól megközelíthető a Balaton-parttól mindössze 10 kilométerre lévő település. A község határában, tőle északra van a Siófok-Kiliti-Ságvár repülőtér. Külső-Somogy keleti részén, a Mezőföld és a Dunántúli-dombság határán fekvő falu múltja igen távoli korokba nyúlik vissza. Az 1930-as években végzett...
Siófokról - a falun átvezető - 65-ös főúton jól megközelíthető a Balaton-parttól mindössze 10 kilométerre lévő település. A község határában, tőle északra van a Siófok-Kiliti-Ságvár repülőtér.
Külső-Somogy keleti részén, a Mezőföld és a Dunántúli-dombság határán fekvő falu múltja igen távoli korokba nyúlik vissza. Az 1930-as években végzett ásatásoknál egy 19 ezer és egy 17 ezer évvel ezelőtti település nyomait találták meg.
A bronzkori urnatemetőben talált leletek fejlett kézműiparról tanúskodnak. A kutatások fényt derítettek arra, hogy a hajdani település neve Tricciana volt. A Pécsről Győrbe vezető hadi út egyik központja alakult itt ki. Jelentőségét bizonyítja, hogy castrummá, erőddé fejlesztették, melynek falai között valószínűleg több római császár is megfordult. Bizonyíték erre a leletek sokasága, a vastag várfalak és a Tömlöc-hegy római kori temetője. A község címere méltón emlékezik meg a település sok ezer éves múltjáról. Ezt szimbolizálja a címerpajzsban a római kori őrtorony, a hajdani településen átvezető, hármas elágazású római hadi út.
Már a török hódoltság idején, Török Bálint pártfogása mellett, a lakosság jó része áttért a református hitre, s a XVII. századra virágzó egyházuk lett. Azonban a török uralom elől sokan elbujdokoltak, s a későbbi újratelepítéskor a veszprémi káptalan főként katolikusokat igyekezett idehívni. Ezen a tájon - a mai repülőtér közelében - gyülekeztek az 1848-as szabadságharc idején Kossuth toborzott seregei a Jellasich elleni Sió menti harcokhoz.
