Pilisszentlászló

A település csak közúton közelíthető meg Szentendréről, illetve Visegrád felől.A mai katolikus templom helyén, a falu fölé magasodó dombtetőn állt a ″Kékes″ nevű királyi vadászkastély, amit III. András kolostorrá alakíttatott, és átadta a pálos szerzeteseknek.

Körülötte alakult ki a az első település. A hagyomány szerint ebben a kolostorban tárgyalt 1308-ban Csák Máté, Trencsén és fél Magyarország ura, Gentilis pápai követtel. A török korban elpusztult a falu nagy része és a kolostor is. A visszatérő pálosok azonban 1770 körül - nem sokkal feloszlatásuk előtt - felhasználva a hajdani kolostor köveit, felépítették a mai templomot.

A falu XVIII. században a Felvidékről települt be újra. Lakossága többségében ma is szlovák anyanyelvű.

A Pilisszentlászlói-medencét a Szent László-hegy, az Urak-asztala, az Öreg-Pap-hegy és a Tüskés-hegy veszi körbe. Számos nyaraló található a településen.

Az ide érkező kirándulók programja lehet a Papréten lévő ménes felkeresése és a lovas szolgáltatások igénybevétele. Helyi nevezetesség a községben található kecsketenyészet, amely a turisták kedvelt látogatási célja.

Napjainkra hagyománnyá vált a Szent László-napi búcsú és a minden évben húsvétkor megrendezett cserkésztalálkozó.