Óföldeák

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Szegedig, onnan a 43-as úton Makóig, majd északi irányban a Hódmezővásárhelyre vezető úton a földeáki elágazástól balra kb. 3 km.

A XI-XII. században jött létre a falu - az 1035-ben Csanádra költözött Fülöp apátról kapta nevét, aki a szerveződő egyházmegyében számos apátság és esperesség alapítója volt. Legkorábbi adatunk a településről az 1332-33-as pápai tizedjegyzékben szerepel. A középkor folyamán virágzó mezőváros volt, csak a török hódoltság végén pusztult el. 1723-ban települt újra.1845-ben a tiszai és marosi árvíz romba döntötte a lakóházak zömét. A falu területét az elöljárók ekkor cserélték el az itt 1729 óta birtokos Návay családdal azok magasabban fekvő karabukai birtokaiért, így a lakosság biztonságosabb helyre költözhetett. Az új helyen vette kezdetét a mai Földeák község kialakulása. A korábbi település templomát magtárrá alakították, berendezését az akkor épülő földeáki templomba vitték át - ám a régi településrész sem néptelenedett el teljesen, sőt, a Tisza szabályozása és az árvizek megszűnése után ismét betelepült.1950-ben Óföldeák néven önállósult. Templomát Návay László hétéves szibériai száműzetésében tett fogadalma szerint 1923-1924-ben állították helyre.

A településhez számos történelmi személyiség élete kapcsolódik. Návay Tamás és Návay Sándor az 1848-as forradalom és szabadságharc tevékeny része volt, Návay Sándor Damjanich tábornok segédtisztjeként harcolt egészen a szabadságharc bukásáig. A településen élt Návay Lajos, az országgyűlés alelnöke, majd 1912-ben elnöke. Édesanyja, báró Eötvös Ilona, Eötvös József 1848-as közoktatási miniszter leánya, Eötvös József fizikus nővére.