Nagybarca

Közúton megközelíthető: a 3-as autóúton Miskolcig, majd tovább északi irányban a 26-os úton Kazincbarikán keresztül, Vadna után balra lekanyarodunk. A község a Sajó-völgyéből Vadnánál nyíló regényes szépségű Bán-völgyében fekszik. A szűk völgyet medrével kettéosztja a Bán-patak. A falun keresztül vezet a Kazincbarcika-Lázbérc-Szilvásvárad útvonal....

Közúton megközelíthető: a 3-as autóúton Miskolcig, majd tovább északi irányban a 26-os úton Kazincbarikán keresztül, Vadna után balra lekanyarodunk.

A község a Sajó-völgyéből Vadnánál nyíló regényes szépségű Bán-völgyében fekszik. A szűk völgyet medrével kettéosztja a Bán-patak. A falun keresztül vezet a Kazincbarcika-Lázbérc-Szilvásvárad útvonal.

Kellemes klímáját az Upponyi-hegység karéjának köszönheti, mely 400 m-es magasságával védi a völgyet.

Régi, Árpád kori község, első okleveles adat a XII. századból való. 1194-től lakott hely, mint királyi őrhely fontos szerepet töltött be. Neve a XVI. században Nagh Barcza volt. 1554-ben a török felégette a falut, de a nép faházak helyett kőépületekkel újjáépítette. A XVIII. században egri birtok volt.

A település hamar a reformáció híve lett. 1597-ben leányegyház, 1789-ben anyaegyházzá lett. Román kori templomát 1905-ben újjáépítették, de középkori harangja az egyik legrégibb Borsod megyei műemlékharang.

A község egykori református lelkészének fia, Dr. Almási Balogh Pál a reformkorban Széchenyi és Kossuth háziorvosa volt. A templom falán helyezték el emléktábláját.

Nagybarcán született 1920-ban és itt nyugszik 1997-től Tollas Tibor költő, a "Nemzetőr" c. folyóirat főszerkesztője, az 1956 utáni emigráció egyik vezéralakja.  Emlékét felújított szülőházában, a Tollas Tibor Emlékházban emlékszoba, kiállítás őrzi. Az Emlékházzal szemben található a hősi halottak emlékparkja.

A nagybarcai pincesoron szívesen kínálják meg az idelátogatókat egy-egy pohár finom borral.

A község lakóinak száma az ezer főt közelíti.