Mátraszőlős
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, arról pedig Pásztó után nyugat felé a faluba vezető bekötőútra.Valószínűleg németek alapították ezt a községet. A Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. A "szőlős" utónév alapján arra következtethetünk, hogy igen korán meghonosodott errefelé a szőlőművelés. A község határában...
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, arról pedig Pásztó után nyugat felé a faluba vezető bekötőútra.
Valószínűleg németek alapították ezt a községet. A Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. A "szőlős" utónév alapján arra következtethetünk, hogy igen korán meghonosodott errefelé a szőlőművelés. A község határában egykor vár állott, amit 1275 táján Pásztón és a környékén birtokos Rátót nembeliek, szövetkezve az Ákos nemzetséggel elfoglaltak. Megölték a Kacsics nembeli Lestárt, a várat pedig, elpusztították. A nevezett családok később 1290-ben kibékültek egymással. A település a XVI. század közepétől a török hódoltsághoz tartozott, majd a tizenötéves háború egy időre ismét magyar kézre juttatta; 1633-34-ben azonban már újra a török birtokolta, a kincstári adóívekben szerepelt a neve. A feljegyzések szerint abban az időben a lakosság sokat panaszkodott az állandóan növekvő adókra és arra, hogy csak a régebben vert, értékálló pénzt fogadta el tőlük a török.
A legenda szerint 1707 nagypéntekjén, Rákóczi egyik tréfás kedvű katonája megkondította a mátraszőlősi katolikus templom harangját, amiért a legény 25 botütést kapott.
