Magyarbánhegyes
A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, majd a 451-esen Szentesig, tovább délkeleti irányban Orosházán keresztül Mezőkovásházára, innen déli irányban 7 km-re van egy bekötőút jobbra, onnan 3 km; vasúton: a Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Újszeged vonalon. Magyarbánhegyes a Bánhegyesi-pusztán, mint dohánykertészeti telepítvény 1859-ben létesült, és zömmel az Arad megyei Forray-Nagyiratosról érkezett palóc származású,...
A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, majd a 451-esen Szentesig, tovább délkeleti irányban Orosházán keresztül Mezőkovásházára, innen déli irányban 7 km-re van egy bekötőút jobbra, onnan 3 km; vasúton: a Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Újszeged vonalon.
Magyarbánhegyes a Bánhegyesi-pusztán, mint dohánykertészeti telepítvény 1859-ben létesült, és zömmel az Arad megyei Forray-Nagyiratosról érkezett palóc származású, katolikus magyarokkal népesült be.
A római katolikus templomhoz csatlakozó paplakban élt a XIX-XX. század fordulóján Szekrényi Lajos plébános, napjainkra már elfelejtett, jeles műfordító, aki saját költségén jelentette meg köteteit. Többek között ő ültette át magyarra a lengyel klasszikus, Nobel-díjas Sienkiewicz Quo vadis és a Kislovag című regényeit, vagy Wallace Ben Hur-ját, amelyből világsikert aratott film is készült.