Körös-Maros Nemzeti Park

A Körös-Maros Nemzeti Park a romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj megmaradt értékeit őrzi. Ezek jó része ma is vízhez kötődik: ilyen a Körösök és a Maros folyó vízrendszere és holtágai, az ártéri erdők, a Sárrét mocsarai és a hozzájuk tartozó szikes gyepek is.

Olyan állat- és növényritkaságok találhatók ezen az 1997 óta nemzeti parki oltalom alatt álló területen, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek, vagy állományuk jelentős része találja meg itt életfeltételeit.

A Körös-Maros völgyében szigetként maradtak meg a nemzeti park területi egységei. Ezeket északról a Körösök, délről a Maros, nyugaton a Tisza foglalják keretbe. A folyókat sok helyen puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok bokros, ligetes állományai kísérik, a hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A Körösök hullámtere vízimadarak élőhelye. Az emlősök közül a vidra emelhető ki gyakoriságánál fogva. 

 A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi-puszták területi egysége több típusú élőhelyet őriz. A Hortobágy-Berettyó folyó védett, szabályozatlan 20 kilométeres szakasza fontos madárélőhely.

A víztér felszínén az európai "vöröskönyves" sulyom található tömegesen, melynek termését ínséges időkben megőrölve, lisztként, újabban gasztronómiai különlegességek alapanyagaként hasznosítják.

A magyarországi túzokpopuláció védelme érdekében 1975-ben létrehozták a dévaványai Túzokrezervátumot. A túzok megtartása érdekében főként szabadtéri állományvédelemre összpontosul a nemzeti park túzokvédelmi munkája.

A nemzeti park bemutatóhelye a Réhelyi Látogatóközpont (Dévaványa és Ecsegfalva között), ahol a Nagy-Sárrét természeti értékeit és a túzokvédelmi munkákat bemutató kiállítás, természetfotó-kiállítás, látható, de szakmai előadásokat is tartanak. Itt kérhető szakvezetés a természetvédelmi területre, és kerékpárkölcsönzéssel is foglalkoznak.
A Körösvölgyi Látogatóközpontban a Dél-Tiszántúl természeti értékei című állandó kiállítás és a nemzeti park élővilágával valamint a hazai természetvédelem feladataival lehet megismerkedni. A 2007-ben Biharugrán átadott Bihari Madárvárta különböző előadások, értekezletek, gyakorlati foglalkozások lebonyolításának optimális színtere.

A Sebes-Körös és a romániai Bihar-hegység déli lejtőiről érkező számtalan ér áradásai hatalmas mocsárvilágot alakítottak ki, melynek legértékesebb maradványát őrzi a nemzeti park Kis-Sárrét területi egysége. A Biharugrai halastavak felbecsülhetetlen értéke a gazdag madárvilág. Az emlősök közül a fokozottan védett vidrának egyik legerősebb hazai állománya él a tavakon és csatornákon.

A Dél-Tiszántúl egyik legfontosabb természeti értéke a Maros folyó egykori mellékágából kialakult kardoskúti Fehértó. A szikes terület a pusztákhoz kapcsolódó növénytakarója és állatvilága, a madárvonulásban betöltött, rendkívül fontos szerepe miatt 1979 óta a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A tó szomszédságában található a Sóstóitelep, ahol a nemzeti park szürkemarha, cigája és rackajuh állománya él. A Fehértó és közvetlen környezete fokozottan védett terület, látogatása engedélyhez kötött.

A védett területek a természetvédelmi szabályok betartása mellett szabadon látogathatók, főbb pontjaikon tájékoztató táblák segítségével lehet tájékozódni. A fokozottan védett területek a nemzeti park engedélyével látogathatók.

A Látogató Központban a helységek akadélymentesek, a tanösvény útjain a közlekedés mozgáskorlátozottak részére segítséggel megoldható.

Körös-Maros Nemzeti Park
Alapítás éve: 1997
Összterület: 51 125 ha
Ramsari terület: 5486 ha (Kardoskúti Fehértó, Biharugrai halastavak, Csanádi puszták)

További Nemzeti Parkok Magyarországon