Battonya
A település egykori lakosai nyomán szerb és román ortodox vallási emlékeket őriz. Battonya közelében a nemzetközi forgalom előtt megnyitott határátkelőhely működik Románia irányába. Battonyán található a nemzetközi szervezethez tartozó S. O. S. Gyermekfalu. Az 1984-ben felavatott intézmény az első volt...
A település egykori lakosai nyomán szerb és román ortodox vallási emlékeket őriz. Battonya közelében a nemzetközi forgalom előtt megnyitott határátkelőhely működik Románia irányába.
Battonyán található a nemzetközi szervezethez tartozó S. O. S. Gyermekfalu. Az 1984-ben felavatott intézmény az első volt Magyarországon.
József Attila többször megfordult a városban, hogy hittanvizsgát tehessen, s több battonyai osztálytársát is meglátogatta makói diákként. Molnár C. Pál, a sokoldalúan ismert, kiváló festőművész (1894-1981) a Battonya határában lévő Tompapusztán született.
Múltidéző
Valószínű, hogy a mostani város helyén az Árpád-kor első szakaszában egy kiterjedt határral rendelkező, Anya nevű falu állt. Az abból kivált egyik rész Bot vagy Both nevet viselő birtokosa után keletkezett a Botanya falunév. A tatárjárás után Bothanyaegyháza néven épült újjá (1340-ben oklevél említi), majd 1455-ben már Bathongyának írták, s ebből lett a ma is használt településnév.
A település legrégebbi múltjára emlékeztetnek a Battonya határában feltárt román stílusú, valószínűleg a XI. században épült Árpád-kori kerektemplom alapfalait. A telken áll a Hármashatárhalom földpiramis az i. e. 2000 körüli időből.
A falut a török uralom alatt, minden bizonnyal egy 1596. évi támadás pusztította el. A hódoltság után kincstári tulajdonba került battonyai földekre 1718-ban szerb családokat telepítettek, akik a magyarok és románok mellett egészen a XIX. század derekáig a lakosság többségét jelentették. A copfstílusú, 1778-79 között épült szerb ortodox templom máig a település egyik legszebb műemléke: héttengelyes, háromszintes ikonosztáza a Dél-Alföld egyik legnagyobb és legértékesebb kompozíciója.
Battonya az 1950-ben kétfelé vágott és megszüntetett Csanád megye keleti felének több mint két évszázadon át a fő vonzáspontja, Arad, Szeged, Makó kisugárzásának a közvetítője, egy változó területű, sajátos arculatú közigazgatási járás székhelye volt. A trianoni határmegvonást követően az addig kialakult kapcsolatainak zömétől megfosztott, "végvárrá" tett Battonya városi rangját 1989-ben kapta vissza.