A város felbecsülhetetlen kincse az országos, sőt, nemzetközi hírű gyógyfürdő, amelyet a kikapcsolódni és a gyógyulni vágyók ezrei keresnek fel. A turistákat a múzeumok, történelmi nevezetességek mellett színvonalas programok várják.
A gyógyfürdőhöz csatlakozó harminc hektáros parkban az ország egyik legszebb strandját alakították ki - gyógy-, strand- és gyermekmedencékkel, hullám- és pezsgőfürdővel, nyitott és fedett versenyuszodával, és a strandolást szolgáló megannyi szolgáltatással. A 2000 nyarán megnyitott Aquaparkban a távoli, híres tengerparti üdülőhelyeket idéző élményekhez juthatnak a látogatók. Szinte az egész üdülési szezont átfogó rendezvénysorozat a Hajdúszoboszlói Nyár, augusztus első hétvégéjén tartják lovashagyományokat felelevenítő Hajdúszoboszlói Lovas Napokat, s minden szezonban rendeznek két-három fürdőbált is.
Múltidéző
Hajdúszoboszló az egyik legkorábban említett magyar település, neve először a garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapítólevelében bukkan fel Szoboszlóvására néven. 1333-ban már bizonyíthatóan egyházas hely. Birtokosai a XV.században a Hunyadiak. Ekkor épült erődített temploma.
Mint Hajdúböszörmény után a második legnépesebb hajdúváros, komoly áldozatokat hozott egyháza és iskolája fenntartásáért, amiben meghatározó volt a debreceni Református Kollégiumhoz való kötődése.
Szoboszló lélekszáma a XIX. század vége felé gyorsan növekedett, több mint 15 000 lakosa volt. A dualizmus korában fejlődéséhez az is hozzájárult, hogy erre vezették a vasúti fővonalat.
Az igazi fordulópontot a város életébe az 1925-ös esztendő hozta: október végén 1090 méter mélységből kitűnő minőségű földgáz tört fel, magával hozva a 73 Celsius-fokos, különös illatú, barnás színű, páratlan összetételű gyógyvizet is. 1927 júliusára elkészült a fövenyfürdő, majd egy hévizes kádfürdő is.
A folyamatosan fejlesztett fürdőt 1934-ben gyógyfürdővé nyilvánították. 1937-ben megépült a hullámmedence, az elfolyó víz hasznosítására 1939-ben csónakázó tavat létesítettek, 1941-ben már volt kádfürdő, 1942-ben pedig pezsgőfürdő is. Ezzel párhuzamosan megindult az üdülők és szállodák építése. 1941-ben négy szálloda és nyolc üdülő már komoly fürdővárosi infrastruktúrát jelentett.
Hajdúszoboszló legnagyobb tömegeket vonzó létesítménye mais a méltán európai hírű, egész évben nyitva tartó gyógy- és strandfürdő, ahol minden igényt kielégítő, komplex szolgáltatást kapnak a vendégek. A szoboszlói kúrától gyógyulást remélők negyvenféle, gyógyvízre alapozott kezelést vehetnek igénybe.
Fürdőtörténet
Hosszas tárgyalások után a város 1924-ben engedélyezte Pávai Vajna Ferenc bányafőtanácsosnak és Pekár Dezső geofizikusnak a kutatófúrást, amelynek célja földgáz feltárása volt - bár Pávai Vajna már ekkor sejtette, hogy termálvíz is lehet a felszín alatt. Az ún. Bánomkert délkeleti részén, a várostól északkeletre, 1925. október 26-án 1090 méter mélységből kitűnő minőségű földgáz tört fel, magával hozva a "forró aranyat", a 73 Celsius-fokos, különös illatú, barnás színű, páratlan összetételű gyógyvizet is. A városvezetés hamarosan felismerte a hőforrásban rejlő lehetőségeket, s a hatóságokkal folytatott, sokszor éles hangú tárgyalások után 1927 júliusára elkészült a fövenyfürdő, majd egy hévizes kádfürdő is. A város anyagi ereje azonban nem tette lehetővé a fejlesztést. Erre részvénytársaság alakult, amely 1928-ban megépítette az első vasbeton medencét. A belügyminiszter 1934-ben a hajdúszoboszlói fürdőt gyógyfürdővé nyilvánította.
Ezzel párhuzamosan megindult az üdülők és szállodák építése, s a fizetővendég-szolgálat révén a lakosság bevételei is növekedtek. 1941-ben négy szálloda és nyolc üdülő már komoly fürdővárosi infrastruktúrát jelentett, miközben a város további kutakra szerzett hasznosítási jogot. 1930-tól elkezdődött a szervezett üdültetés, 1937-ben megépült a hullámmedence, az elfolyó víz hasznosítására 1939-ben csónakázó tavat létesítettek, 1941-ben már volt kádfürdő, 1942-ben pedig pezsgőfürdő is.
Hajdúszoboszló legnagyobb tömegeket vonzó létesítménye ma is a méltán európai hírű gyógy- és strandfürdő. A gyógyfürdő nemrégiben átalakított, felújított, impozáns épülete egész évben várja a látogatókat, akik minden igényt kielégítő, komplex szolgáltatást kapnak itt. A különböző hőfokú medencékben, vagy éppen a szaunában kellemes órákat tölthetnek a pihenésre, felüdülésre vágyók; a szoboszlói kúrától gyógyulást remélők pedig negyvenféle, gyógyvízre alapozott kezelést vehetnek igénybe. Különösen jótékony hatású ez a víz az ízületibetegségekre, gerincbetegségekre, gyulladásokra, izomfájdalmakra, nőgyógyászati megbetegedésekre, bizonyos sportsérülésekre.
A gyógyfürdőhöz csatlakozó harminc hektáros parkban az ország egyik legszebb strandját alakították ki - gyógy-, strand- és gyermekmedencékkel, hullám- és pezsgőfürdővel, nyitott és fedett versenyuszodával, és természetesen a strandolást szolgáló megannyi szolgáltatással. A park része a csónakázótó, a legújabb attrakció pedig a 2000 nyarán megnyitott Aquapark, ahol korábban csak a távoli, híres tengerparti üdülőhelyeken elérhető élményekhez juthatnak a "víziőrületek" megszállottjai. A 113 méteres óriás csúszda, a négypályás versenycsúszda, a 101 méteres "fekete lyuk", az "őrült folyam" és a többi különlegesség jelzi, hogy a fürdőváros nem elégszik meg a reumás betegségük gyógyítására vágyók igényeinek kielégítésével.
A fürdő szomszédságában, a Mátyás király útján egymást érik az üdülőszállók, amelyek többsége saját gyógyfürdővel és szakorvossal, szakápolóval is rendelkezik. A nyári szezonban esténként benépesül az utca, a sétáló, vagy éppen a kávézók, éttermek teraszain üldögélő vendégek sokasága hamisíthatatlan fürdővárosi hangulatot kölcsönöz a környéknek.
Híres szoboszlóiak
Hajdúszoboszlói kötődésű a Párizsban élő Joseph Kadar festőművész, a Nemzetközi Modern Múzeum alapítója, aki életének másfél évtizedét Hajdúszoboszlón töltötte.
Hajdúszoboszló nagy szülöttei:
- Gönczy Pál (1817-1892) - pedagógus
- Szép Ernő (1884-1953) - költő
- Fehér Gábor (1893-1941)
- Hőgyes Endre (1847-1906)
- Kenézy Gyula (1860-1931) - a hazai orvostudomány kiemelkedőalakja, a "magyar Pasteur"
- Pávai VajnaFerenc (1886-1944) - a gyógyvíz megtalálója
- Kovács Máté (1906-1972) - művelődéspolitikus, a könyvtártudomány professzora
Egy ritka népszokás: a csergetés
A Hősök tere a helyszíne évről évre a település legérdekesebb népszokásának, a szilveszteri csergetésnek is. Szilveszter késő délutánján nagy tömeg gyűlik itt össze, hogy láthassák és hallhassák a csergetőket, akik kolompolnak, karikásokat pattogtatnak. Öt órakor a református templom tornyának ablakait kivilágítják, és mintegy félórán át harangoznak.
A néphagyomány szerint a csergetés egy XVII. századi szilveszteri esemény emlékét őrzi, amikor a szoboszlóiak szembeszálltak a várost megtámadó martalóc törökökkel. Miközben folyt a harc, a gyerekek a várost övező nádasban, illetve a templomerőd falai mögött olyan nagy lármát csaptak, hogy azt a törökök a felmentő seregek zajának hitték, és elmenekültek. Az őket üldöző férfiak gyors visszatalálása érdekében az itthoniak harangoztak és kivilágították a torony ablakait.
Hajdúszoboszló térképHajdúszoboszló cikkek
