Levél

A település megközelíthető: az 1-es úton vagy az M1-es autópályán Mosonmagyaróvár után. Nevében a múltja: Lövér - Lever - Levél. Az államalapítás idején a gyepű védelmét ellátó besenyő íjászok - lövészek - lakták, és az ő szerepükre utal a név.

A XVI-XVII. századi török háborúk során elpusztult lakók helyébe Baden-Württembergből németajkúak települtek. A szorgalmas, állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkozó és Bécs piacára fuvarozó heiderbauerek szorosan egymás mellé építették a több osztatú házaikat és jellegzetes településképet teremtettek. A XIX-XX. század fordulóján a városiasodás jeleként épült néhány ház (az iskola és a községháza épülete), majd a II. világháború után a német lakosság kitelepítése a hajdani zárt utcasort és a jellegzetes faluképet megbontotta, de még néhány ház őrzi a múltat és a hajdani heidebauer település hangulatát. A sors úgy hozta, hogy a kitelepített németek helyére a Felvidékről, Erdélyből és Szatmárból érkezettek is kiemeltek maguk közül egy emlékezésre méltó személyt, Gulyás Lajos lelkészt, később az 1956-os forradalom mártírját, aki a gyökértelenek számára hozott létre megtartó közösséget.