Hont

A szlovák határhoz közeli település híres őstörténeti emlékhely: a honti szakadék természetvédelmi területe több millió éve őrzi a földtörténeti korok emlékeit.

A település és környéke az ősidőktől lakott hely, korát a régészek - egyes leletek szerint - 8000 évesre becsülik.

A Hont és a Pázmány nemzetség ősi fészkét még Géza fejedelem idején alapították a középkorban, és Nagyhont vármegye székhelye volt. A X-XI. századi várainak maradványai még az 1700-as években is álltak.

Hont és Drégelypalánk között található a Tsitári (Csitári)-forrás és kegykápolna, amely ismert zarándokhely.

A településhez tartozik Parassapuszta, ahol Szlovákia felé - folyamatosan nyitva tartó - határátkelőhely működik.

A szlovák határ parassapusztai átkelőjétől mindössze 2,5 kilométerre fekvő település megközelíthető a 2-es számú főúton.