Aszófő
A 71-es út mentén, a Tihanyi-félsziget bejáratánál fekszik, vasúti megállóhelye is van. Nevét a helyéről kapta: a domboktól ölelt kiszáradó (aszó) völgyről, ahol a falucska található.
A határában fellelt római maradványok a korai telepesekre utalnak. Mint a tihanyi apátsághoz tartozó falunak, már 1093-ban előfordul a neve, Azzofeu formában. Későbbi birtokosai között találjuk a veszprémi káptalant is. 1410-ben birtokosa egy bizonyos Aszófői László.
A XVIII-XIX. században a falun keresztül folyó Vékény patak hajtotta vízimalmok adták a fő megélhetést.
