Gozo, a legendák szigete

Málta kistestvérén, Gozo szigetén mintha megállt volna az idő. A legendákkal teleszőtt múltú, hagyományaira büszke Gozo a csend, a béke és a nyugalom szigete. Különleges mikroklímájának köszönhetően Gozo sokkal zöldebb mint a mediterrán Málta. A szigetlakók többnyire mezőgazdaságból és halászatból élnek, ez a fő tevékenység határozza meg mindennapjaik ritmusát. A mediterrán életérzés és a nyugalom itt mindent áthat Gozo szigetén érezhetően lassabban telik az idő.

Gozo dimbes-dombos tájait, rejtett öblök, hatalmas barokk templomok, apró falvak, bájos, szépen rend behozott farmházak teszik igazán változatossá.  Ez utóbbiak egyre kedveltebb nyaralási formák nem csak a helyiek, de a külföldiek körében is. Nem csoda, hisz a 3-4 hálószobás, összkomfortos, medencés, kertes villák a nyugalom szigetét jelentik a pihenni vágyóknak.

Gozo azonban nem mindig volt ilyen békés. Történelme tele van színes legendákkal, nagy csatákkal és komoly építkezésekkel. A sziget egyik ismertebb elnevezése is egy legendából ered – a szigetet gozoiak még ma is sokszor Kalipszo szigetnek hívják. A legenda szerint ugyanis ez volt a híres nimfa szigete, ahol Odüsszeuszt hét éven keresztül fogva tartották. Kalipszo feltételezett barlangja a sziget északi részén található Ramla-bay közelében.

Ahogy Málta történelmét úgy Gozoét is sok civilizáció alakította, temérdek hódító próbálta a saját képére formálni. Az első gozoi „telepesek” i.e. 3600 már komoly építkezésekbe kezdtek. Ma Xaghra városa mellett található az a Ggantija-temple néven ismert világörökségi helyszín, amit a tudósok a világ legrégebbi szabadon álló, ember alkotta építményének tartanak. Az itt élő népek elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak, így nem meglepő, hogy a  termékenységkultusz uralta hitvilágukat. Ezek a szakrális építmények is -  melyekből még több mint 20 található az országban – a titokzatos vallási szertartásokban kaptak fontos szerepet.

A sziget életében nagyon fontos szerepet játszottak a rómaiak, többek között ők csatolták Gozot Máltához, de a régi főváros egy római város romjaira épült. Később föníciai befolyás alá került a sziget: ebből a korból ered Gozo mai neve is. Feltételezhetően a föníciaiak gályái alapján Gwl névre keresztelték, amit a normann, majd később a kasztíliai uralom Gozová ferdített. A kis sziget lakói sokszor szenvedtek betolakodók támadásaitól, mert a kalózok és török csapatok számtalanszor fosztogattak, raboltak a szigeten - egy alkalommal szinte a teljes lakosságot elvitték rabszolgának. A megmaradt, mintegy 200 fős lakosságot a máltai lovagok ettől kezdve törvényileg kötelezték, hogy az éjszakákat a Ciadella megerősített várfalain belül töltsék. A régi főváros ma már csak turisztikai látványosság, sajnos egy jó része összedőlt egy XVII. századi földrengés következtében.

Gozot történelmi látványosságai mellett sokan természeti képződményeiért és kitűnő búvárkodási lehetőségeiért keresik fel. 2017 márciusában sajnálatos módon elpusztult a sziget egyik különleges természeti kincse, az Azúr Ablak. A természeti képződmény kialakulását és pusztulását is az erózió évezredekig tartó munkájának köszönhette. Az Azur Window szikla ablaka lenyűgöző látványt nyújtott a mögötte elterülő tengerre. Évente sok ezren keresték fel, főként napnyugtakor, amikor is a sziget nyugati csöcskén álló szikla a legromantikusabb arcát mutatta. Tövében nagyon sok búvár merült alá, hogy a több mint 60 m mély barlangok állat és növényvilágában gyönyörködjön. A kevésbé merészek a szomszédos Inland Sea, azaz a  belső tóról induló kishajókon szállnak vízre, hogy a sziklahasadékon átkelve csodálják meg a tengerpart hatalmas sziklaképződményeit.

Gozo gasztronómiája egy kicsit eltér Málta konyhaművészetétől. A főleg mezőgazdasággal foglalkozó helybéliek nagyon büszkék a gozoi kecske sajtra, aszalt paradicsomra és a különleges mézre. Míg a férfiak a tengert járják a jó halfogás reményében asszonyaik a hagyományoknak megfelelően készítik messze földön híres csipkéiket. A pamut és selyemszálból készülő kézimunkák hosszú hónapok sőt évek munkái. Egyes mesterek munkái rendszeresen részt vesznek a brüsszeli csipkekiállításon.

A gozoi emberek hétköznapjain, életritmusán, nyitottságán érződik a vidéki emberek természet szeretete és a vallásosság. A házak ablakaiban úton-útfélen a legkülönbözőbb kegytárgyak, szentképek, a legszegényebb, legkisebb faluban is hatalmas barokk templomok hirdetik, hogy itt a hit nagy szerepet tölt be. A vallási ünnepek szinte egymást érik a nyár folyamán a sziget különböző pontjain.

Az aprócska szigetet nemcsak a turisták, de számos filmes produkció is felfedezte már magának. A Trója film, vagy a Trónok harca sorozat jelenetei forogtak itt, de a híres sztár pár Angelina Jolie és férje Brad Pitt legutóbbi produkciója, a Tengernél számos képkockáján visszaköszön a sziget magával ragadó látványa.