Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
A hét dombra épült Veszprémet a királynék városaként is emlegetik: történelmi, építészeti emlékei a honfoglalás koráig nyúlnak vissza. A település a környékének szellemi és gazdasági központja.

Veszprém megye székhely két tájegység határán, a Balaton-felvidék és a Bakony között fekszik. A Séd-patak itt mély völgyeket vágott a felszínbe, ezért Veszprémet a hét dombra épült városként is emlegetik A települést a királynék városának is nevezik. Gizella királyné, I. István felesége tette azzá, az ő nevéhez fűződik Magyarország első és legrégibb püspöki székesegyházának alapítása. A veszprémi püspököket illette meg a királynék koronázásának előjoga, ők viselték a királyné kancelláriájának hivatalát.

Útikönyvben: Veszprém és a Bakony

A Vendégváró-sorozat Veszprém és a Bakony című útikönyve a városlátnivalóinak bemutatása mellett elkalauzol a közeli kirándulóhelyekre, túrákat ajánl többek között Zirc, Bakonybél, Várpalota, Ajka és a Somló-hegy vidékén.

Veszprém és a Bakony kötetet megrendelheti webáruházunkban!

Az útikönyv egyes fejezeteit e-book formájában is letöltheti

Legfrissebb útikönyveink

A név legendája

A legenda szerint a székesegyház építésekor elfogyott a pénz, és Gizella királyné szeretett volna hozzájárulni az építési költségekhez. Drága bundáját "Vessz, prém!" felkiáltással elhajította, így jelezte, hogy lemond a fényűzésről a templom érdekében. A mondát igaznak tartók szerint ebből a "Vessz, prém" felkiáltásból alakult ki a város neve. 
Egy másik magyarázat szerint a város neve a szláv eredetű Bezprem névből származik. Ezt a nevet viselte Vitéz Boleszláv lengyel király fia, aki István király unokaöccse volt. Lehetett ő is a névadó.

Várostörténet - a kezdetektől Gizella halálig

Veszprémben, csakúgy, mint a környéken, számos jel mutatja, hogy már az őskorban lakott volt. Az építkezések munkálatai során szinte mindenütt leletek kerültek elő a kőkorszakból éppúgy, mint a vaskorszakból. A közelben egy hatalmas villagazdaság feltárása folyik ma is, mégsem található római emlék a városban. A népvándorlás korából viszont egy hatalmas temetőt tártak fel, avar, frank, szláv sírokkal. A honfoglaló magyarok 900 nyarán érkeztek az ősidők óta lakott veszprémi Várhegy alá, és Anonymus szerint egyheti ostrom után foglalták el a várat.

A honfoglalás után fél évszázadig a Szalók nemzetség birtokolta a várat és környékét, majd az Árpád-ház, a fejedelmi család vette tulajdonába. Az egyházszervező munkát már Géza fejedelem megkezdte e vidéken. Számos adat valószínűsíti, hogy itt alapították meg az első magyarországi püspökséget, ezért 1996-ban Veszprémben meg is ünnepelték a püspökség millenniumát. 997-ben, Géza fejedelem halála után Veszprém közelében volt az a csata István fejedelem és Koppány között, mely eldöntötte, hogy Magyarország a nyugati keresztény világhoz csatlakozik. A csata valószínűleg Sóly mellett zajlott, mert ezután István és felesége, a bajorországi Gizella szívesen tartózkodott Veszprémben. Ők alapították a Szent Mihály-székesegyházat, és valószínűleg a Veszprém-völgyi görög apácamonostort is, ahol az eredetileg miseruhának szánt magyar koronázási palástot varrták, melyen - a hagyomány szerint - maga a királyné is dolgozott. A város ettől az időszaktól lett a királynék városa, ami azt is jelentette, hogy a veszprémi püspök joga volt a királyné koronázása, és ő volt az uralkodó feleségének kancellárja is. A hagyomány úgy tartotta, hogy Gizellát Veszprémben temették el, de a valóságban az első magyar királyné férje halála után hazament, és Passauban helyezték örök nyugalomra. Sírját 1996-ban felnyitották, és május 4-én a veszprémi harangok zúgása köszöntötte a passaui püspök által a város székesegyházának ajándékozott Gizella-ereklyék érkezését.

Vár- és városépítés

A középkori Veszprém virágkora a XIII. század végéig tartott. Az uralkodók szívesen tartózkodtak itt, IV. Béla király például az általa alapított kolostorban neveltette hat éven át leányát, Margitot. A város - ekkor lényegében a Várat jelentette - gazdag és fényes volt, iskolájában, az ország talán első egyetemén, mint Kun László oklevele mondja, a jogot oly szinten tanították, mint a párizsi egyetemen. 1276-ban Csák Péter hadaival rátört Veszprémre, és a székesegyházat, a főiskolát és a kanonoki épületeket felégette, elpusztította. Tettének oka a két nagyhatalmú család, a Csák és a Németújvári közti rivalizálás volt. Ugyan Kun László megígérte, hogy az iskolát helyreállítják "régi fényében", de ez nem történt meg. 1381-ben tűzvész pusztított a várban. A város második fénykorát Mátyás király idején élte, amikor a nagy műveltségű reneszánsz főpap, Vetési Albert volt a püspök (1458-1486). Ő építtette újra a híres Szent György-kápolnát, mely már Géza fejedelem idején állott, és Veszprémet kulturális központtá is tette. Ennek volt folytatója ifj. Vitéz János, humanista tudós főpap. Ezután nehéz időszak következett: 1512 és 1520 között az építés mellett már a fegyverek is szóhoz jutottak. A püspök, Beriszló Péter horvát bán volt, a híres katona, aki a török ellen vívott harcban esett el. 1552-ben a török elfoglalta a veszprémi várat, és az erődítmény még többször is gazdát cserélt, aminek következtében elpusztult a középkori épületek jó része. 1683-ban a város végleg megszabadult a töröktől, de a bajoktól nem. A császári hadvezetőség a következő század elején leromboltatta a város erődítményeit, nehogy a kurucok kezére kerüljenek, Heister generális pedig feldúlta a várost. A mai történelmi városkép zömmel a XVIII. század közepén alakult ki; ekkor építették a barokk épületeket, ekkor vezették fel az Úrkút vizét a várba, és ekkor települt a kézműipar Veszprémbe. 1790-ben már négy nyomda is működött a városban, itt adták ki a Mondolatot, a nyelvújítási harc fontos dokumentumát.

Nagyobb ipar nem létesülhetett a XIX. században Veszprémben, mivel a várost elkerülte aBudapest-Celldömölk vasúti fővonal, de híres vásárok és neves kézműipari termékek növelték a város hírét.

XX. századi változások

A vasút 1909-ben közelítette meg Veszprémet, majd amikor kiépült a balatoni szárnyvonal, a belvárosba került a vasútállomás (amit 1969-ben megszüntettek). 1938-ban épült meg a völgyhíd, a város jelképe.

A II. világháború idején Veszprém sokat szenvedett, a viadukt kisebbik íve is megsérült. Az egyházi javakat államosították, a tervek szerint Veszprémet nagyobb központtá akarták fejleszteni. Ebből annyi meg is valósult, hogy egyetemi város lett. 1949-ben alapították meg a Veszprémi Vegyipari Egyetemet. Pontosabban ekkor kezdte meg működését a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Kara, kihelyezett intézményként hozta létre az egyetemet, amely két év múlva önálló lett. 1999-ben ötvenéves fennállását ünnepelte a Veszprémi Egyetem, s az ünnepek idején már tudni lehetett, hogy a mérnöki és a tanárképző karához 2000. január 1-jétől integrálódik a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kara Keszthelyről. 
A rendszerváltozás óta Veszprém megyei jogú város.

 

VESZPRÉM ARÉNA programjai



Veszprém térkép
Veszprém cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!