Vámosatya

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán Polgárig, onnan tovább a 36-oson Nyíregyházáig, majd a 41-esen Csarodáig, onnan tovább északi irányban Gelénesig, utána balra letérve 2,5 km.

Nevének "vámos" előtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt. Írott források már a XIII. században említették, 1333-ban pedig, a pápai tizedek lajstromában már mint népes helységet jegyezték. Az atyai vámról 1399-ben esett először szó.

A Büdi család váráról egy 1557-es oklevél tett említést, miszerint azt Büdi Mihály elhagyta, és azt Izabella királyné részére Balassi Menyhért Hagymási Kristóffal együtt elfoglalta. A várat a Büdiek 1563-ban visszakapták, ám 1564-ben, amikor Báthory István ostromalá fogta, a szabad elvonulásért átadták neki. Báthory a várat leromboltatta. 1567-ben a tatárok feldúlták a falut, a lakosokat elhurcolták. A falu azonban rövidesen ismét jelentékeny hellyé vált, hiszen 1658-ban és 1710-ben is tartottak itt megyegyűlést.

Csanády Sándor itteni birtokos 1874. december 9-én egy 710 ölnyi belső atyai telket és Hetényben 6 hold földet íratott "Kossuth Lajos turini lakos" nevére, hogy az választó és választhatólegyen. Kossuth ezekről 1879-ben, a honosítási törvény szentesítése után lemondott.

Vámosatya térkép
Vámosatya cikkek