Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás

A Tisza-tó a pihenni vágyók és a vízi sportok kedvelőinek egyaránt kedvelt úti célja. Természeti kincs, védett érték a tó madárrezervátuma.

Jellemző adatok

A tó négy megye (Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar) találkozásánál alakult ki. A régióban - a horgászatra, fürdőzésre, vízi sportokra alkalmas helyek mellett - találhatók csendes falvak, műemlékekben gazdag települések. Kiindulópont lehet a vidék a Jászaság, a Nagykunság, a Hortobágy, a Dél-borsodi- és a Hevesi-síkság felé kirándulóknak.
A Tisza-tó vízfelülete 127 négyzetkilométer, hosszúsága 27 kilométer, az itt található szigetek összterülete 43 négyzetkilométer. A meder közepes vízmélysége 1,3 méter, a maximális vízmélység 17 méter.

Történelem, folklór

A Tisza-tó vidéke az újkőkor óta lakott. Nevezetes rézkori kincslelet került elő Tiszaszőlősön, s népvándorlás kori leletek a folyó menti árvízmentes magaslaton. Tiszaörvény Árpád-kori és kora középkori faluhelyének feltárása a révátkelő igen korai jelentőségét bizonyítja.

 

A térség mai településeinek többsége az Árpád-kori Tomaj nemzetség birtoka volt. A legnagyobb pusztítást a török kiűzése körüli hadjáratok idején szenvedte e vidék. A XVII. század első felében református bevándorlókkal népesedett be a régió, majd az egri érsekek rekatolizáló törekvései következtében északnyugat felől katolikusok érkeztek.

A régióközpont, Tiszafüred közigazgatási szerepköre, nagyobb népessége, átkelőhelye, vásárai, kisipara révén emelkedett ki környezetéből. A lassú polgárosulásnak a Tiszafüred-Karcag vasútvonal kiépülése adott nagyobb lendületet a XIX-XX. század fordulóján.

A tómelléki települések művészi kisipara - a tiszafüredi fazekasság és nyereggyártás, a karcagi fazekasság, a mezőcsáti díszkerémia - országos hírű. Építészetét korábban - meszelt oszlopú, nádtetős házaival - a nemes egyszerűségű, népi klasszicizmus jellemezte. Népviselete a XIX. sz. végére már polgárosult, bár a hímzett suba, szűr és női kisbunda még száz éve is gyakori volt. A falvak asszonyai még az első világháború táján is gazdag díszítésű szőtteseket, keresztszemes és szabadrajzú, gyapjú- és pamuthímzéseket készítettek.

Az átányi szövött textíliákra a több díszítőcsíkot egymáshoz sorakoztató, az ősi kék-piros színeket alkalmazó stílus máig jellemző. A viselethez hasonlóan a lakberendezés is polgárivá vált, a színes, tulipános bútorokat a barnára festett váltotta fel.

Földrajz, természet

A Tisza-tó környékén számos madárfaj talál kedvező fészkelési lehetőséget. A Tisza-tavi Madárrezervátum 199 madárfaj - köztük a kanalasgém, a szürke gém, a kárókatona, az üstökös gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a barna kánya, a barázdabillegető, az erdei pinty - életfeltételeit biztosítja. Kuriózumnak tekinthető itt az erdei gémtelep. A madárrezervátum országos jelentőségű, védett természeti érték.


A Hortobágyi Nemzeti Park területéhez tartozik a Tisza-tó jelentős része, így a Nagyiváni puszta és Karcag határa is. Tavasszal a vízzel elöntött szikfoltokon, a vizenyős rétek környékén vadrécék, vadludak, pajzsoscankók, godák csapatai tanyáznak, ősszel darvak pihennek meg. A szikpadka pereme az otthona a sziki pacsirtának, s váltakozó állománnyal költ itt a székicsér és egy kisebb túzokcsapat.

A Hortobágy egyik különleges adottságú része, a Pusztakócsi-mocsarak csak a nemzeti park engedélyével látogatható. A Tiszaigari Arborétum - hírességeivel, a Mátyás király-fával és a kocsányos tölgyekkel - szintén országos védelmet élvez.

A tóvidékhez kötődik a Borsodi-Mezőség, valamint a Hevesi puszták - mindkettő tájvédelmi körzetként érdemes a megkülönböztetett figyelemre.

A tó és a halak

A Tisza-tó a Tisza folyó hullámterén jött létre, gátak közötti, duzzasztott folyószakasz, tizenhat szigettel és tíz csatornával. A Tisza jól kivehető medre - a március közepétől november elejéig tartó duzzasztás idején - 10-15 méter mélységet is elér.


A hatalmas vízfelületen három öböl (Abádszalóki-, Sarudi-, Tiszavalki-) és két, holtágakkal, duzzasztás előtti laposokkal, rétekkel tagolt tórészlet (Tisza-tavi Madárrezervátum, Tiszafüredi Holt-Tisza) különíthető el.

A tó középső része Magyarország legnagyobb összefüggő horgászvize, amelyben több mint ötven halfaj él, közülük tizenkettő védett. Megtalálható itt a harcsa, a süllőfélék, a csuka, a nem őshonos fajok közül a busa és az amur. A Tisza-tóban öt-hat kilogramm súlyúra is megnő a balin. A törpeharcsával és a védett réticsíkkal a holtágakban találkozhatunk. A védett halfajok közül legnagyobb számban a magyar bucó és a selymes durbincs található a Tisza-tóban, ám - mesterséges szaporítás eredményeképpen - ma már sok nyurga ponty is él itt.

Hasznos linkek



Tisza-tó térkép
Tisza-tó cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!