Szentgyörgyvölgy

A falu legfőbb ékessége a festett kazettás mennyezetű templom, de érdemes betérni az itteni fazekasok műhelyébe is. A Zala megyében, de az Őrség szélén lévő Szentgyörgyvölgy is szeges-szeres halmazfalu. Három szeget (Kisszeg, Domjánszeg és Tiborszeg) foglal magába.

Ezekhez kapcsolódik még a falu közigazgatási körzetén belül Asszonyfa, Csériszeg, Cséplak, Alsó- és Felső-Farkasi, Kógyár valamint Cilinkó. A falu nevét templomának titulusáról, Szent Györgyről kapta, és viszonylag későn, 1326-ban Scentgurgy, 1441-ben pedig Zenthgywrgwelge néven fordult elő az oklevelekben. 1342-ben már az itt vezető utat is említette egyik forrásunk.

A települést kisnemesek lakták, 1430-ban Őriszentgyörgynek nevezték, tehát az itt élők is az Árpád-kori gyepüvédő határőrök - szabadságukat megtartó - utódai voltak. A legnevesebb család talán a Bakacs, birtokukat Bakacsszegnek nevezik. E nemből származó Bakacs Sándor a mohácsi csatából menekülve megmentette ura, Bánffy János életét, és a jutalmául kapott birtoka révén kiemelkedhetett a kisnemesek közül. Utódai aztán híres törökverők, várkapitányok lettek, akik közül Bakacs Farkas 1630-ban bárói címet kapott. A család szentgyörgyvölgyi kúriáját a törökök előretörésének idején erődítménnyé alakította át. Ennek védelmében esett el egy török támadás alkalmával. A reformáció idején a falu teljes lakossága Kálvin János követőjévé vált, s hosszú ideig ellenálltak a rekatolizációnak. A falu az az elmúlt másfél évszázadban a hagyományos paraszti gazdálkodás mindennapjait élte.

Az I. világháború után határszéli faluvá vált település a II. világháború után (a Jugoszláviával megromlott viszony miatt) mindinkább visszafejlődött.
A település megközelíthető közúton: a 86-os út felől nyugatra.

Szentgyörgyvölgy térkép
Szentgyörgyvölgy cikkek