Szentgál

A település megközelíthető közúton: a 8-as útról Herendnél letérünk déli irányban (2,5 km).Ez a hely már az őskortól lakott, mivel a hegység szívében, védett helyen található.

A hagyomány úgy tartja, hogy a falut egy St. Gallenből érkező papról nevezték el, Géza fejedelem megbízásából járta a vidéket, hogy a magyar lakosságot a keresztény hitre térítse. Oklevélen a település 1281-ben fordul elő első ízben; ekkor a falut királyi vadászok lakták, akik nemesi szabadsággal rendelkeztek. Ezeket a jogokat 1848-ig meg is őrizték. Jellemző, hogy a medencében lévő számos falu közül csak Szentgál élte túl a török hódítás korát, így a XVIII. században a megye második legnépesebb települése lett, mert az elpusztult szomszéd falvak lakossága is itt telepedett le. 

Szentgálnak több neves szülötte van: Kerkápoly Károly közgazdász, aki a XIX. század végén pénzügyminiszter, egyetemi tanár volt, Bánóczi József irodalomtörténész, és Lőrincze Lajos nyelvtudós és nyelvművelő.

Szentgál erősen őrzi népi hagyományait, ezért több szervezetet is létrehoztak annak érdekében, hogy ezeket az értékeket életben tartsák. Csaknem három évtizede működik a Páva Kör, de van néptáncegyüttes és Honismereti Kör is. Hagyományőrzőnek számít a Királyi Aranyszarvas Vadásztársaság is, akik a falu legősibb mesterségét folytatják. Természetesen ezek a körök és társaságok azt a törekvést is hordozzák, hogy a falu további gyarapodásának eszköze lehet a falusi turizmus, melyben szerepe lehet az ősi értékek bemutatásának.

Szentgál térkép
Szentgál cikkek