Szenna

A Zselic jellegzetes települése a falu központjában kialakított szabadtéri néprajzi gyűjteményről nevezetes.

A falumúzeumért Szenna Európa Nostra-díjat kapott.

Zana, illetve Zenna néven is említik azok a XV. századi oklevelek, melyek a kaposvári vár tartozékaként írják le. 1726-ban kerül az Esterházy-féle hitbizományhoz.

A reformáció terjedésével a falu lakosai először evangélikusok voltak, majd 1626-ban csatlakoztak a reformátusokhoz. Az első templom az 1600-as években épült.

A két világháború között a lakosság a földterület szűkössége miatt intenzív szarvasmarhatartást folytatott, fuvarozni járt, fát árult. Gazdag községnek számított.

A templom körül, a falu közepén kezdődött el az 1970-es években a skanzen kialakítása. Egyedülálló Magyarországon, hogy a múzeumot egy élő falu közepén építették fel. A szennai skanzen az országban elsőként kapta meg az Európa Nostra Díjat.

A közeli Kaposszerdahelyen a Páva kiállítóteremben található Horváth-Béres János faszobrász műterme, és itt dolgozik maga a művész is. Ő alkotta a Kaposvár és Szenna közötti útmenti faszobrokat a Zselic jellegzetességeiről.

Kaposvárról közúton - Kaposszerdahelyen át - érhető el a Zselic jellegzetes települése, Szenna.

Szenna térkép
Szenna cikkek