Szany

A település megközelíthető közúton: az 1-es útról, vagy az M1-es autópályáról Győrt elhagyva rátérünk a 85-ös útra Csornáig, majd tovább déli irányban a 86-oson, Szilsárkány után tovább déli irányban egy mellékúton, vagy a 83-asról is elérhető: Pápa után északnyugati irányban; vasúton: a Pápa-Csorna vonalon.

Fekvése és természeti viszonyai révén a Rábaköz legfontosabb vásározóhelye volt, ahol minden az állattenyésztéshez kapcsolódott. 1398-ból ismert a falu első említése Zayan néven. A XIV-XX. századig kisebb megszakításokkal a győri püspökség birtoka volt. Mint a keszői uradalom központja a XV. század közepére már mezőváros, és a Rábaköz legnépesebb települése lett. 

A község közelében, a Rába bal partján Kesző várának falmaradványa a török ellen épített védelmi vonalra utal. A várat 1398-ban említették először az oklevelek. A XVII. században végvár, a XVIII. században a győri püspökök kedvelt tartózkodási helye és itteni birtokainak központja volt.

A XVI-XVII. században a Rába áradásai, a törökök többszöri betörése, tűzvészek és az 1711-es pestisjárvány megtizedelte, és elszegényítette a lakosságot. A XIX. századi Rába-szabályozás során jelentős földterületekkel gazdagodott a település határa is. A folyószabályozás ellenére még az 1900-as évek elején is pusztított árvíz a faluban.
1778-1803-ig a templom plébánosa volt Nagy János jezsuita papköltő, Révay Miklós barátja és Csokonai Vitéz Mihály pártfogója.

Szany térkép
Szany cikkek