Szanda

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Aszódnál kell letérni a Balassagyarmat felé vezető útra, arról Szandaváralján jutunk a faluba.A község fölé "hármashegy" magasodik: a nyugati csúcson népvándorlás kori földvár állt, a középsőn, a Szent Péter-hegyen búcsújáró kegyhely volt valaha, s egy XI-XII. századi, kör alaprajzú templom alapfalait, valamint egy, bizonyára...

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Aszódnál kell letérni a Balassagyarmat felé vezető útra, arról Szandaváralján jutunk a faluba.

A község fölé "hármashegy" magasodik: a nyugati csúcson népvándorlás kori földvár állt, a középsőn, a Szent Péter-hegyen búcsújáró kegyhely volt valaha, s egy XI-XII. századi, kör alaprajzú templom alapfalait, valamint egy, bizonyára betegfürdetésre használt medence maradványait is megtalálták. A keleti magaslaton állnak a szandai vár romjai. Az erődítmény a XIII. század második felében épült, először 1301-ben említette egy oklevél. Az erődítmény és a falu nevét akkoriban Zonda alakban írták, feltehetően Zonda György földbirtokos után. Az erődöt és a hozzá tartozó birtokot 1387-ben Zsigmond király a Csetneki családnak adományozta, 1424-ben pedig Borbála királyné tulajdona lett. Albert király 1439-ben elvette tőle és feleségének, Erzsébetnek ajándékozta. A település az idő tájt mezővárosi kiváltságokkal bírt. Szanda 1476-ban a Báthory családé lett, akik 1490-ig voltak a földesurai. A várat 1546-ban foglalta el a török, de 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati várkapitány visszafoglalta.
Mivel azonban nem tudtak katonákat hagyni a falak között, részben lerombolták az erődítményt. A pusztulás már a gyarmatiak támadása után megkezdődött, és Szanda soha többé nem vált már jelentős erősséggé. A török világ után újratelepült a falu, ami korábban az Ószanda nevet viselő dűlőben volt; ezen a helyen a XIX. század elejéig álltak a középkori templom romjai. Közigazgatásilag a faluhoz tartozik a három kilométerre nyugatra lévő Szandaváralja is.


Szanda térkép
Szanda cikkek