Szabolcsbáka

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Kisvárdáig, onnan délkeleti irányban, a Vásárosnaményra vezető úton.

A Báka magyar eredetű személynév, az első, nehezen azonosítható okleveles említése 1217-ből való. Bizonyos azonban, hogy az 1272-1290 között keletkezett, dátum nélküli oklevélben Pap határjárásánál szomszédként felsorolt Bacha fajunkkal azonosítható. Szomszédaihoz hasonlóan Báka is kisnemesi falu volt.
A település egyenlőre ismeretlen időben, de még a XVI. század előtt két részre oszlott, bár a két falurész egymás mellett feküdt; „Nagy” és „Kis” jelzővel különböztették meg őket. 1552-ben 40 dézsmafizető háztartással rendelkezett, lélekszáma kb. 200 fő lehetett.

A XVI. század második felében Nagybákának már több birtokosa volt, míg Kisbákát a Bákai és a vele rokon Zatai család birtokolta.

A két település 1912-ben egyesült, melynek ekkor 164 háza és 1278 lakója volt. A település történetében Boldogasszonybákát is említik.