Sajókaza

A 26-os útról Aggtelek irányába letérve jutunk el a terepülésre. Vasútállomása is van a Miskolc - Bánréve - Ózd vonalon. Neve egyes feltételezések szerint a kecske jelentésű, ószláv koza szóból ered. Valószínűbb azonban, hogy vagy a török kaza szóból, vagy az ugyanilyen alakú magyar törzsnévből...

A 26-os útról Aggtelek irányába letérve jutunk el a terepülésre. Vasútállomása is van a Miskolc - Bánréve - Ózd vonalon.

Neve egyes feltételezések szerint a kecske jelentésű, ószláv koza szóból ered. Valószínűbb azonban, hogy vagy a török kaza szóból, vagy az ugyanilyen alakú magyar törzsnévből eredeztethető. Az viszont biztos, régi település, ezt bizonyítja XIII. századi temploma, és első írásos említése a Váradi Regestrumban 1221-ben, Caza néven.

A XIV. század végén a Rátold nemzetség birtoka volt. 1415-ben az egyik Rátold-ág, a Kazai-Kakas família újabb birtokokkal növelte a területet. A község jelentős fejlődésnek indult, új telepe is keletkezett, amit Kazaújfalunak neveztek. Feltehetően a XV. közepén kapott városi rangot és vásártartási jogot, 1461-ben már oppidumként, mezővárosként említették. A XIV-XV. században többször is tartottak itt nádori gyűléseket. Ezt a virágzást szakította félbe a török, mely többször is kirabolta a várost, és szinte teljesíthetetlen adóterheket rótt rá. A lakók elmenekültek, és 1564-ben már puszta hely volt. 1638-ban egy tűzvész a város házait is majdnem teljesen megsemmisítette.

Birtokosai között szerepelt a király is, majd a XVII. században zálog és házasság révén a Rákócziak kezébe kerül. Később a báró Radvánszky család lett a birtokos, akik létrehozták a Sajókazai Kőszénbánya Vállalatot, komoly munkalehetőséget biztosítva a lakosságnak. Az inkább megzőgazdasággal foglalkozó település életét az elmúlt évtizedekben is a környékbeli, mára felhagyott bányászat befolyásolta.

Sajókaza térkép
Sajókaza cikkek