Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, aztán a 471-esen Nyírbátorig, onnan déli irányban 5 km.

A Piricse helynév szláv eredetű, de az eredeztetés részletei vitatottak. Több szláv nyelvben megtaláljuk a név megfelelőit: szerb-horvát Proice, Poricje, szlován Porence, cseh Porici. E szláv helynevek eredeti jelentése „folyó melléke, folyóvidék”.
A székelyföldön levő Pirics - Piricske helynevek azonban a magyar pilis - pirics - piricske "kopasz, erdő nélküli hegytető" szóból is származhatnak.
A kőkorszaktól a honfoglalásig sokféle nép települt meg a Nyírség ártérre néző peremén és a folyóhátakon.
A XI.-XII. században a besenyők " úzok " kunok többször feldúlják, végigrabolják ezt a részt.
A XI. században már két várispánság volt ezen a területen: Szabolcs és Borsova. 1241-ben a tatárok törnek be erre a területre, mely nagy pusztítással és népirtással járt. A község ebben az időben már
1261-ben IV. Béla, fiának, Istvánnak adományozta ezt a földet.
A XV. század közepi megyei összeírás szerint ekkor Várdai Miklós a főispán, és a nemesi famíliák
Mátyás király idejétől kezdve a megye állandóan érezte, szenvedte a török uralmát. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy az 1514-ben meghirdetett keresztes hadba számosan álltak be a térség
1548-ban Piricse egyutcás település volt, középen állt a templom. Piricsén 1597-ben alakult meg a Református Egyház, az anyakönyveket 1786 óta őrizték meg.
A szatmári béke után viszonylagos nyugalom köszöntött a vidék lakosságára. Viszonylagos, mert nagy hadjáratok ugyan nem zaklatják a lakosságot, de a csapatok átvonulása, katonák állításának kötelezettsége olykor-olykor megbolygatták.
1716-ban a Vay Ádámtól elkobzott birtokot 4000 forintban Kércsy Sándor szerezte meg, ez 171/2 jobbágytelekből állott. Más részét 15 telekkel Jósa István, 1 telekkel pedig Uketyevityi Péter szerezte meg.  A XVIII. században a Vay család bizonyos részeket visszaszerzett belőle, de a jobbágyfelszabadulás táján az Erőss, a Gencsy és a báró Horváth családok birtokolták.
1848 tavaszán megszülető magyar polgári állam egyik legfontosabb feladata, az önálló hadsereg megteremtése volt. Szabolcs vármegye áldozatvállalása felülmúlta az országos átlagot. Kb. 5500 főre tehető a hadseregbe küldött katonák száma. A vereség után a megyék önkormányzatát feloszlatták. Szabolcsot az 1850-ben felállított nagyváradi közigazgatási kerülethez csatolták.
Súlyos vérveszteséget okozott a térségnek az I. világháború. 1918-ban kulcskérdés a földosztás volt. A községben ekkor mérték ki a juttatott földeket a Földvár-hegyen.
1944. október 26-án a szovjetek harc nélkül elfoglalták a községet. 1945 után a község lakosságának az új megváltozott helyzet kihívásainak kellett megfelelnie. Az 1952-es évben sorra jönnek létre újabb szövetkezetek.



Piricse térkép
Piricse cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!