Piliny

A település csak közúton érhető el: Salgótarján és Balassagyarmat között félúton, a 22. számú főúttól kb. 1 km-re fekszik.A falu a 400 méter magas Kőhegy és a 368 méteres Várhegy tövében, a Pilinyi-patak völgyében fekszik. A Várhegyen réz- és bronzkori leletek kerültek elő. Az itt feltárt kerámia maradványok, kő- és fémeszközök...

A település csak közúton érhető el: Salgótarján és Balassagyarmat között félúton, a 22. számú főúttól kb. 1 km-re fekszik.

A falu a 400 méter magas Kőhegy és a 368 méteres Várhegy tövében, a Pilinyi-patak völgyében fekszik. A Várhegyen réz- és bronzkori leletek kerültek elő. Az itt feltárt kerámia maradványok, kő- és fémeszközök jellegzetes, csigavonalas díszítése után e helységről vette nevét a pilinyi kultúra, amelynek tárgyi emlékeit jó pár környékbeli településen megtalálták már.

A falu 1319-ben Szécsényi Tamás birtoka volt, 1449-ben, majd 1548-ban is a Pelinyi családé. A hódoltság idején, az 1562-63-as török kincstári adóívek 43 adóköteles háztartást írtak itt össze - akkoriban Piliny Nógrád vármegye egyik legnépesebb települése volt. 1579-re 13-ra apadt a pilinyi jobbágyporták száma. Az 1785-ös összeírás szerint a 77 házas településen 663 lakos élt. 1828-ban a falu lakosainak száma: 725fő. 1930-ban Piliny lakossága földművesekből, törpebirtokosokból, bányászokból, gyári munkásokból és napszámosokból tevődött össze. Az 1949. évi adatok alapján a lakosságszám 846 fő, az ezredfordulón 681 lakos volt a községban. Az újabb adatok szerint folyamatosan csökken a község lakossága.

A községet körülölelő erdőségek - tölgy, cser, bükk, fenyő -szépségének, a vadállománynak, a mihálygergei víztározó közelségének, az érintetlen természeti környezetnek köszönhető, hogy az utóbbi időben egyre több turista keresi fel ezt a helyet.


Piliny térkép
Piliny cikkek