A kisváros legjelesebb látnivalója a vár, az 1000. évben történt magyar államalapítás egyik emlékhelye.
A város történelmi településrésze szinte máig érintetlen maradt.
A település nevét is a váráról nyerte, amit 1316-ban írtak le Pécsvárad alakban. Szent István saját udvarházát adta át két kápolnával mintegy 40 faluval, 1136 háznéppel és egyéb gazdag javadalmazással a missziós bencéseknek. Az ő feladatuk volt, hogy keresztény hitre térítsék a magyarságot.
Az apátság és a vár régészeti feltárása 1958-ban kezdődött meg. A műemlékegyüttes 1988-ban, Szent István halálának és a pécsváradi monostortemplom felszentelésének 950. évfordulóján nyílt meg a közönség számára.
Településtörténet
Szent István monostorát 1543 nyarán, a török közeledtére hagyták el a szerzetesek. A török hódoltság után a monostor romokban hevert. A pécsváradi uradalmat Mária Terézia 1778-ban a budai egyetem, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjének fönntartására rendelte. 1793-tól a várban székelt a Pécsváradi Gazdasági Főtisztség, ahová a Dél-Dunántúl közalapítványi birtokai tartoztak. Az uradalomnál volt erdőfőtanácsos Kodolányi János író édesapja.
A település történetében, gazdasági fellendülésében jelentős esemény volt 1912-ben a Pécs-Bátaszék vasútvonal megnyitása. Nem sokára takarékpénztár alakult, sajtgyár épült, a legnépesebb iparos céh, a molnárság évszázadokon keresztül, 1948-ig mintegy 25 vízimalmot működtetett Pécsváradon.
A település 1993-ban városi rangot kapott, központi szerepét továbbra is őrzi.
A Pécsvárad melletti Dombay-tó környékén üdülőövezet alakult ki.
Természeti környezet
Pécsvárad a Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek (egyben Dél-Magyarország) legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál fekszik. Éghajlatát a mediterrán hatás befolyásolja. Mérsékelten nedves körzet, bővizű völgyekkel, rétekkel és száraz, forró, karsztos domboldalakkal.
Növényzetében a szubmediterrán, a kontinentális és a balkáni fajok keverednek. A Zengő északi oldalán bükkösök, a 682 méter magas csúcson magashegyvidéki flóra (pl. farkasölő sisakvirág) jellemző. A Mecsek-hegység 15 védett ritkaságának legtöbbje a Zengődéli lejtőin is előfordul. A legfontosabbak: a kaukázusi zergevirág, a lónyelvű csodabogyó, a majomkosbor, a vad pünkösdirózsa bánáti változata, a bánáti bazsarózsa. Itt van a hóvirágnál is korábban nyíló balkáni növény, az illatos hunyor északi határa. A hegy lábánál megjelennek a szőlők, gyümölcsösök. A dombhátakon, platókon szántóföldi növények, így gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó termesztése gazdaságos.
Pécsvárad határához 1125 hektár erdő tartozik. A város határában kezdődik a Keleti-Mecsek-Tájvédelmi körzet 9347 hektáros területe.
A Mecsek déli lejtőin a mészkövet vékony talaj takarja, jellemzőek a szubmediterrán növénytársulások: karsztbokor-erdők, a mészkedvelő, a hőmérséklet-ingadozást jól tűrő gyertyános-tölgyesek, szórványosan a bükkösök. Pécsváradtól északkeletre terül el a híres zengővárkonyi szelídgesztenyés.
Fesztiválok, vásárok
Pécsváradon gyakoriak a kiállítások, koncertek, a központban lévő Fülep Lajos Művelődési Központ szervezésében. A település védőszentje, Szent György napján - április 24-én - fúvósfesztivált tartanak a városban. Augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján van Pécsvárad búcsúja. A Szent István Napok augusztus 15-től 20-ig tartanak. A várban hangulatos kulturális programok várják a vendégeket.
A pécsváradi, zengővárkonyi református magyarok ünnepe a Lukács-naphoz, október 18-hoz kötődik: páros években tartják a Leányvásár hagyományőrző együttesek sorát felvonultató hangulatos ünnepét, páratlan években pedig a Gesztenyeszüret a Zengő alján című programot. Ilyenkor a környék jellegzetes csemegéivel, sült gesztenyével és a hozzá illő murcival kínálják a vendégeket.
Pécsvárad térképPécsvárad cikkek
