Szűrők
pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
Pécs a Dél-Dunántúl jelentősebb szellemi, kulturális és gazdasági központja, amely számos értékes műemléket őriz. A várost színes kulturális élete, színházai, múzeumai, a környék üdülőterületei idegenforgalmi központtá teszik.

A Mecsek hegység tövében lévő város nevezetes műemléke a Világörökséghez tartozó ókeresztény sírkamrák. Pécs számtalan keresztény emléket is őriz, ezek közül kiemelkedik a püspöki székesegyház.

A török uralom idejéből is több jelentős épület maradt fenn. A múlt emlékeit őrző gyűjtemények mellett számtalan képző- és iparművészeti múzeum is van a városban: így például a Vasarely Múzeum, a Csontváry Múzeum, Schaár Erzsébet szobrászművész Utcája, vagy a Zsolnay-gyár porcelánkiállítása.

A rézkortól a honfoglalásig

Az első újkori betelepülők után az i. e. III. évezredben bontakozott ki e terület gazdag rézkori kultúrája. A bronzkor végén (i. e. 1000-900 körül) az urnamezős temetkezési kultúrák népcsoportjai a Pécs környéki hegyek tetejét szállták meg. Az i. e. VII. században, az ún. korai vaskorban, egy másik népesség a mai város feletti Jakab-hegyen földsánccal megerősített települést hozott létre, ahol a régészek megtalálták a réz- és vasművesség központjait. Ez az erődített telep lehetett a vidék első kereskedelmi központja is. Az írott források szerint (i. e. VI-V. sz.) a város területén először az illírek és pannonok jelentek meg, őket a kelták követték, akik az i. e. III. században foglalták el e vidéket.

A kelták voltak az őslakók, akiket a rómaiak időszámításunk kezdete körül meghódítottak. A település első neve Sopianae volt. A város i. e. 10-ben került a Római Birodalom fennhatósága alá. Neve egyes vélekedések szerint a kelta eredetű sop (mocsár) latinos, többes számú alakja. 293 után a város Valéria tartomány polgári adminisztrációjának központja volt. Sopianae korai kereszténységének korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény sírkamrák idézik.

A késői császárkorban kicserélődött a város népessége. Sopianae-ban 433-tól egymást váltották a hunok, keleti gótok. Átmenetileg a Kelet-Római Birodalom is uralta a várost, majd a longobárdok, az avarok következtek. A IX. században a Karoling Birodalom részévé vált a mai Pécs. 800 után a frank birodalomban Quinque Basilicae lett a neve.

Püspöki város

A honfoglaló magyarok - Anonymus Gesta Hungarorumának leírása szerint - Ete és Bojta vezérek törzseivel érkeztek ide. Az, hogy Pécs területén melyik törzs népessége telepedett meg, korabeli forrásokból nem igazolható. István, az első magyar király 1009. augusztus 23-án, Győrött keltezett oklevelében alapította meg a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. Az oklevélben már "Quinque Ecclesiae" néven nevezett város szerepel, mint püspöki székhely. Az "öt templomként" jelölt település mai neve, Pécs, csak közvetetten kapcsolható össze a latin, vagy német (Fünf-kirchen) névváltozattal. Nyelvészeti bizonyítékok vannak arra, hogy a "pec", kemencét, sziklát jelentő szó szlovén-horvát eredetű, de van alapja annak a vélekedésnek is, mely szerint a város neve török, az ugyancsak kemencét jelentő kun szó figyelembevételével. Valószínűbb azonban, hogy az öt, Pécsett eltemetett keresztény kőfaragó vértanú emlékét egy szláv eredetű szóban őrzi a város mai neve és ebből származott a már említett latin, német tükörfordítás. Itt, ebben a városban koronázták meg Salamont 1064-ben. Mór püspök itt írta meg a Szent Benedek-legendát, a latin nyelvű magyar irodalom egyik első főművét (1060). 1076-ban letelepedtek az első bencés, 1238-ban a domonkos, 1301-ben a ferences szerzetesek is a városban. Az első magyar egyetemet Anjou Nagy Lajos király alapította itt 1367-ben. Az 1459-1472 közötti időszak Janus Pannonius püspök, és a pécsi reneszánsz kultúra meghonosításának kora. A virágzó korszaknak az oszmán török hódítás vetett véget.

A mohácsi vesztes csatát követően Pécs is török kézre került (1543). Zrínyi Miklós és Wolfgang Julius Hohenlohe 1664 januárjában visszafoglalták a törökké lett várost, de a várat ostromgépezetek híján nem kísérelték meg bevenni, így itt a török uralom csak 1686. október 22-én ért véget. Lipót 1703-ban a várost nova donatióként földesúri birtokká tette, a püspök uralma alatt. A város vezető polgárságának a harca már ekkor megkezdődött a szabad királyi városi rang visszanyeréséért, amit végül is 1780-ban Mária Terézia megadott. Érdekes, hogy az új városi rangot - egy a pécsi káptalannal folytatott, végtelennek látszó birtokper miatt - az országgyűlés nem szavazta meg, így a királynői döntés nem emelkedett törvényerőre. A város azonban ennek ellenére a kiváltságlevélben rögzítettek szerint működhetett 1848-ig.

Jótékonyan szolgálta az igazi európai típusú várossá válás folyamatát a Királyi Akadémia áthelyezése Győrből Pécsre 1785-ben, ami 1802-ig itt is maradt. Ennek örökébe lépett a Szepesy Ignác alapította pécsi akadémia bölcsészeti kara (1831), mely 1833-ban jogi fakultással bővült. A kaszinók, az 1839-ben épült első kőszínház, a könyvtár, az iskolák is mutatják az új minőségű település megerősödését. 1845-ben itt rendezték a Természettudósok Országos Vándorgyűlését, valamint Liszt Ferenc is koncertezett és vendégeskedett a városban 1846-ban.

Az 1848-as polgári forradalom nem érintette Pécset olyan mértékben, mint a hadjáratok útvonalában, vagy a politikai élet centrumaiban lévő városokat. A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) 1853-tól morva, cseh, krajnai, stájer, szerb, horvát, tiroli, karintiai, olasz és német munkásokat telepített le, akik bányáiban és vasútjainál dolgoztak. A bányászok a DGT által épített kolóniákban, Pécsbányán, Meszesen, Vasason laktak.

XX. századi változások

Az első világháború után, a belgrádi konvenció értelmében 1918. október 13-án Pécset és Baranya nagyobb részét megszállták a szerbek. Az annekció 33 hónapja számos politikai pálfordulást hozott. 1921. augusztus 14-én, a Széchenyi téren kikiáltották a Baranyai-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot, melynek elnöke a nagybányai művészkörhöz tartozó pécsi Dobrovics Péter festőművész lett. A végrehajtó hatalmat Gosztonyi Gyula művészettörténész, mint kormánybiztos vette át Rajics szerb kormánybiztostól. Az 1919-es tragikus események Pécsett nem történtek meg. Talán ez volt a hároméves szerb megszállás korszakának legfőbb történelmi haszna.

A német nagypolitika hatása érezhető volt a Volksbund megerősödésében. 1944 októberétől a Szálasi vezette Nyilaskeresztes Párt befolyása Pécsett is érvényesült. A város felszabadulása a német megszállás alól, 1944. november 29-én nagyobb megrázkódtatások nélkül ment végbe. Volt víz, világítás, gáz, szén. 1948. március 26-án, a száznál több munkást foglalkoztató pécsi üzemeket is államosították, így a sör-, a Zsolnay-, a Sopianae- és a bőrgyárat, és megkezdődött az alig százéves polgári fejlődés gyökeres átalakulása.

Az 1956-os forradalmi eseményeket kiváltó ok az október 22-én rendezett diákparlament volt, amit a Pécsi Egyetemen tartottak. November 4-én nagyobb szovjet páncélos egységek indultak útnak Pécs felé, majd behatoltak a városba, és elfoglalták a fontosabb stratégiai helyeket. A fiatalok közül sokan elmenekültek a hegyek közé, és megkíséreltek harcolni az intervenciósok ellen. Két hétig tartották magukat, amíg a megszállók fegyveres karhatalmi egységeket küldtek ki megsemmisítésükre, de a "Mecseki Láthatatlanok" még hosszú ideig nyugtalanították a város katonai vezetését. Többségük később emigrált, sokukat elítélték és néhányat közülük kivégeztek.

Pécs 1956 utáni fellendülését a nagyarányú ipartelepítésnek és hasadóanyag bányászatának köszönhette. Az 1950-es évek közepétől kezdett formálódni az Uránváros, a Szigeti várostól nyugatra, az egykori repülőtér helyén. A város temetője és a megyeri legelő között fekvő, laza beépítésű Kertváros déli részéhez csatlakozva épült fel az 1960-70-es években az új kertváros, ma Megyerváros. A Pécs vonzáskörzetében lévő Mecsekszabolcsot, Nagyárpádot, a községi rangú Pécsújhegyet, Mecsek-alját, Vasas és Málom falukat 1946-1955 között Pécshez csatolták

 



Pécs térkép
Pécs cikkek

találat

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!