Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Szállás típusa
Kiutazás

Görögország legdélebbi régiója, a szárazföldtől mintegy 160 kilométerre fekvő Kréta régóta a turisták egyik legkedveltebb úti célja, melyet azonnal megmagyaráz a sziget elhelyezkedése, éghajlata és hosszú múltja, mely lenyűgöző régészeti és kulturális emlékeket hagyott hátra. Méretét tekintve azonban (területe 8336 km², hossza 260 kilométer, legnagyobb szélessége 60 kilométer, a legkisebb 12 kilométer, tengerpartjának teljes hossza pedig 1046 kilométer) érdemes ketté bontva tárgyalni, illetve megismerni a Nagy Szigetet – Megáloniszoszt – ahogy a görögök maguk gyakran nevezik Krétát. Ezúttal a sziget nyugati részét, kulturális és természeti látnivalóit, legizgalmasabb strandjait mutatjuk be Rhetymno központtal (a másik központ Chania).

A szigetnek a Krétai-tengerre néző északi partvidéke – ahol legnagyobb városai: Iraklion, Chania, illetve Rhetymno is kialakultak – sokkal kiépültebb, mint a Líbiai-tengerre nyíló déli rész, ahol elsősorban mezőgazdaságból élő településeket, kisebb-nagyobb falvakat találunk. Értelemszerűen a tömegturizmus a komolyabb infrastruktúrával, sűrűbb úthálózattal átszőtt északi részen alakult ki, Kréta szigetének legnagyobb és leghíresebb üdülőövezeteit is itt találjuk, míg a hegyes-völgyes, fennsíkokkal szabdalt festői déli partvidék inkább a nyugodt, csendes pihenést, kikapcsolódást szolgálja hegyi- és halászfalvaival, eldugott, romantikus öbleivel, vad szikla kiszögelléseivel, citrus-, és olajfaligeteivel. A sziget szubtrópusi mediterrán éghajlatával, napos, száraz nyaraival (melyet a meltem nevezetű északi szelek enyhítenek) szintén csábító úti céllá teszi Krétát.

Krétát méltán nevezhetjük Európa bölcsőjének, hiszen itt alakult ki a kontinens legelső fejlett civilizációja, a minószi kultúra (kb. Kr. e. 2700-1420), melynek régészeti emlékeit máig megtekinthetjük az Iraklion melletti Knosszoszban, a déli partvidéken található Phaisztoszban, illetve az Agiosz Nikolaosztól nem messze található Maliában. E minószi paloták 2014 óta Görögország javasolt UNESCO kulturális világörökségi helyszínei között szerepelnek. Szintén az archaikus korban alapították a Phaisztoszhoz közeli Gortüszt is, mely nevét Minosz király fivéréről kapta, a romterületen azonban szinte minden korszakból láthatunk maradványokat: a legrégebbi az Apollon-szentély, a legjelentősebb a római korból fennmaradt Praetorium (a római helytartó rezidenciája), míg a bejárat mellett a Kr. u. VI. századból fennmaradt Szent Titusz-székesegyház romjai fogadják a látogatót.

A minószi civilizációt a görög szárazföldről kiindult mükénéi kultúra váltotta, majd Kr. e. 1300 körül a dórok hódították meg az egész szigetet, s ez vetett véget a knosszoszi palota virágzásának. A dórok – Gortüsz központtal – a spártaihoz hasonló katonacivilizációt hoztak létre Krétán, mely egészen a római hódításig létezett, jóllehet Gortüsz továbbra is főváros maradt. Az ókori görögök szerint a szigetet – mint Zeusz szülőhelyét – Héraklész tisztította meg a veszélyes állatoktól, míg a kora keresztény legendák szerint ez Pál apostolnak köszönhető. Egy biztos, Krétán valóban nem élnek veszélyes állatok. Mint a Földközi-tenger forgalmas útvonalainak csomópontjában fekvő jelentős sziget, Kréta szinte minden nagyobb birodalom történelmében feltűnik: a római fennhatóság után Bizánc következett (kétszer is), majd a velenceiek, végül pedig az oszmánok foglalták el 1669-ben.

Egy rövid ideig (824-960 között) a sziget saját maga ura volt Krétai Emirátus néven, e korszaknak az egyetlen említésre méltó tette Iraklion megalapítása volt, ekkor még Candia néven (az Iraklion nevet a XIX. században kapta). A reneszánsz időszak a velencei uralom idejére esett; e kor talán legkiemelkedőbb alakja El Greco volt. Mivel Krétát csak jó kétszáz évvel később foglalták el az oszmánok, mint a szárazföldi részt, a sziget maradt a görög kultúra és írásbeliség mentsvára, mely az anyaországban a török uralom alatt megszűnt. S bár az oszmánok később foglalták el Krétát, mint a görög szárazföldet, de épp így, majdnem 70 évvel később is szabadult fel a török megszállás alól. A sziget 1913 óta az önálló Görögország része. A második világháború alatt, a szigeten zajlott a krétai csata 1941 májusában. A tömegturizmus az 1960-as években jelent meg Krétán.

Bár a sziget legfontosabb minószi emlékei főként Kelet-Kréta térségében találhatók, a sziget nyugati felén is számos érdekes kulturális emlék várja az érdeklődőket. Rhetymno – mely Kréta harmadik legnagyobb városa – már önmagában is megér egy sétát. A város eredetileg a minószi civilizáció idején épült, azonban óvárosa (palia poli) a Velencei Köztársaság idejéből maradt fenn. Legfontosabb látnivalója velencei fellegvára, a Rethymno-erőd. Az óváros XVI. századi épületeivel, boltíves kapuival, kőlépcsőivel, görög-római és bizánci romjaival, kis velencei kikötőjével és szűk utcáival romantikus városképet kölcsönöznek Rhetymnonak. A város két érdekes múzeummal is büszkélkedik: a Rethymno Régészeti Múzeummal, illetve a Tengeri Élet Múzeumával. Rhetymnotol 20 kilométerre délkeletre található a híres reneszánsz-barokk nemzeti emlékhely, az Arkadi-kolostor, mely aktív szerepet játszott az oszmán uralom ellen az 1866-os krétai felkelés során.

Rethymnotól 34 kilométerre délre található a híres Preveli-kolostor, melyet valószínűleg a középkorban alapítottak, Kréta Velencei Köztársaság általi megszállása idején. Monumentális és látványos rendház a Kolymvariban található, velencei erődkolostor stílust képviselő Moni Goniasz kolostor (26 kilométerre Chaniától nyugatra, a Rodopos-félsziget délkeleti partján, kilátással a Chania-öbölre), melyet a IX. században alapítottak. Kréta délnyugati partja mentén található Lissos régészeti területe, mely Aszklépiosz szentélyéről volt nevezetes. Matala neolitikus barlangjai Rethymnotól délkeletre 80 kilométerre, a tengerparton találhatók (a vörös fövenyéről elnevezett Red Beach igazán különleges helyszín, mely strandolásra is kiváló). Matala ugyanakkor Phaistos, majd Gortüsz kikötője volt a minószi, majd a római időszakban. A barlangokat lakótérnek használták a múltban. Rethymnotól 56 kilométerre délnyugatra, a tengerparton magasodik Frangokastello látványos erődítménye, melyet még a velenceiek építettek 1371–1374 között helyőrségként. A vár előtti homokos part ma kedvelt strandként ismert.

Nyugat-Kréta a kulturális látnivalók mellett csodálatos strandokkal is büszkélkedik, így aki csak a napfürdő és a tenger miatt érkezik a szigetre, az sem fog csalódni. Rethymno és Iraklion között félúton található a romantikus kis üdülőfalu, Bali, mely hegyes-völgyes környékének és festői öbleinek köszönheti jó hírét. Baliból mindkét nagyváros könnyedén elérhető. Strandjain a víz lassan mélyül, partja homokos vagy aprókavicsos. A Chaniától 50 kilométerre nyugatra található Balos Beach-et Kréta (sőt, a világ) egyik legszebb tengerpartjának tartják, mely a sziget északnyugati csücskében, a Gramvousa-félszigeten terül el. Hófehér homokos tengerpartja, lassan mélyülő vize a kisgyerekes családok számára is ideális. Kréta délnyugati csücskében (Chaniától 75 kilométerre, Rethymnotól 131 kilométerre) egy másik paradicsomi partot találunk, az Elafonissi lagúnát, mely nevét a kis szigetről kapta, ahová gyalog is átsétálhatunk a szárazföldről. Az öböl vize alig egy méter mély, partját hófehér homok borítja. A Rethymnotol 35 kilométerre délre található Preveli tengerpartját pálmaliget kíséri: a beach a 70-es években a hippik kedvelt találkozó helye volt, ma felkapott strandként ismerik.  

Kréta az aktív pihenés szempontjából is tökéletes helyszín, hiszen híres szurdokai igazi túraélményt kínálnak. A leghíresebb és legnépszerűbb a Szamariász-szurdok, mely 16 kilométeres hosszával Európa egyik leghosszabb szurdokvölgye, és a sziget leglátogatottabb természeti vonzereje. A Kréta déli partjai mentén található szurdok májustól októberig látogatható, a gyalogtúra 5-8 órát vesz igénybe. Szintén a déli partvidéken (Rethymnotól 2 órára autóval) Chora Sfakiontól nyugatra található a 7 kilométer hosszú és igen látványos Aradena-szurdok, mely Kréta legnehezebb túraútvonalával kínál kihívást a leggyakorlottabb túrázóknak, valamint a 11 kilométer hosszú Imbros-szurdok. Rethymnohoz talán a lélegzetelállító Kotsifos kanyon található legközelebb, mely 28 kilométerre délre, a sziget belsejében található. A kis szurdok alig 2 kilométer hosszú, de szélessége a legtöbb helyen csupán 10 méter, s a függőleges sziklafalak az 500 méter magasságot is elérik.



Akciók, kedvezmények, last minute Nyugat-Kréta (Rethymno)

Nyugat-Kréta (Rethymno) térkép
Nyugat-Kréta (Rethymno) cikkek

találat
 

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!