Nyíri

A 3-as és a 37-esfőutat - Hidasnémeti és Sátoraljaújhely között - összekötő telkibányaiútról vagy Füzérkomlós felől érhető el Nyíri.A település nevének első írásos említése 1270-ből maradt fenn Nyri alakban. A falu sokáig a füzéri váruradalom tartozéka, 1389-től a Perényiek birtoka volt. 1449-ben Giskra kapta zálogként majd újra visszakerült a Perényiekhez. A község határában...

A 3-as és a 37-esfőutat - Hidasnémeti és Sátoraljaújhely között - összekötő telkibányaiútról vagy Füzérkomlós felől érhető el Nyíri.

A település nevének első írásos említése 1270-ből maradt fenn Nyri alakban. A falu sokáig a füzéri váruradalom tartozéka, 1389-től a Perényiek birtoka volt. 1449-ben Giskra kapta zálogként majd újra visszakerült a Perényiekhez. A község határában a Koncz-pallag nevű dűlő területén lévén egykori huszita település az 1800-as évek elején pusztult el. A XVIII. században a Hangácsy és az Ónody család birtokolta, majd 1850 táján a füzéri uradalommal együtt a gróf Károlyi családé lett. A monda szerint itt született a híres alföldi betyár, Angyal Bandi.

A természeti környezet mellett a falu látnivalói közül figyelmet érdemel az 1802-ben épült, majd 1895-ben megújított református templom.

A XX. század elején az oktatás is követte a vallási megoszlást, mind a reformátusok, mind a katolikusok fenntartottak népiskolát és általános továbbképzőt.

Hagyományosan mezőgazdasági jellegű település. A környező erdők fő alkotói a gyertyános kocsánytalan tölgyes, a bükkös. A hasznosítható földterületek jelentős részét megművelik. A megélhetés forrása elsősorban a mező- és erdőgazdálkodás.

Nyíri térkép
Nyíri cikkek