Last Minute Nyírbátor

A történelmi hangulatú település a XV-XVI. századból fennmaradt egyházi és világi építészeti emlékeiről, valamint a város egykori birtokosainak, a Báthoriaknak napjainkban is ápolt kultuszáról nevezetes.

Nyírbátor számos építészeti örökséget őriz egykori fénykorából. Ezek közül a legismertebb az 1488-1511 között épült református templom, amely az egyik legszebb hazai gótikus emlék. A mellette álló, késő reneszánsz fa harangtorony a mai Magyarország legnagyobb méretű fa haranglába.
A ferences rendi szerzetesek 1480 körül emelt késő gótikus kolostortemploma ugyancsak figyelemre méltó. A templom közelében lévő barokk minorita rendházban a Báthori István Múzeum található.
A település neve napjainkban a 2006-ban négy évtizedes múltra visszatekintő Nyírbátori Zenei Napok mellett a nemzetközi utcaszínházi fesztiválról is országszerte ismert.

Múltidéző

Írás első ízben 1279-ben említette a települést, amelynek neve az ótörök batir (= bátor, jó hős jelentésű) szóból származik. Már ekkor birtokolták a Báthoriak ősei, a Gutkeled nemzetségbeliek. A város a földbirtokos család birtokigazgatási központja és családi temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthori Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta.

A település a XVI. században kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról. A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a település hovatartozása, mert földesurai inkább az erdélyi fejedelmek fennhatóságát ismerték el.

A XVIII. századra a város elszegényedett. Az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza.

A Báthoriak

A Báthoriak közül országos tisztet először az a Báthori István ért el, aki mint országbíró esett el a várnai csatában (1444), s akinek egyik lányát Szilágyi Mihály régens vette el feleségül (Szilágyi Mihály húga volt Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János felesége, László és Mátyás anyja). A három Báthori fiú közül András, a legkisebb építette ki Ecsedet. Az itáliai mesterek valószínűleg ugyanazok voltak, akik bátyjánál, Miklósnál, a híres humanista váci püspöknél is dolgoztak. Erre utal az a tény, hogy a váci, az ecsedi és a bátori márványfaragványok egy része szemmel láthatóan azonos vésők alól került ki. A harmadik fivér István erdélyi vajda, a kenyérmezei csata hőse. A zsákmányból nemcsak Kenyérmezőn, hanem Nyírbátorban is emelt kápolnát. Először a mai római katolikus templomot, majd a mai református templomot építtette.

Nyírbátor térkép
Nyírbátor cikkek