Szűrők
pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
A történelmi hangulatú település a XV-XVI. századból fennmaradt egyházi és világi építészeti emlékeiről, valamint a város egykori birtokosainak, a Báthoriaknak napjainkban is ápolt kultuszáról nevezetes.

Nyírbátor számos építészeti örökséget őriz egykori fénykorából. Ezek közül a legismertebb az 1488-1511 között épült református templom, amely az egyik legszebb hazai gótikus emlék. A mellette álló, késő reneszánsz fa harangtorony a mai Magyarország legnagyobb méretű fa haranglába.
A ferences rendi szerzetesek 1480 körül emelt késő gótikus kolostortemploma ugyancsak figyelemre méltó. A templom közelében lévő barokk minorita rendházban a Báthori István Múzeum található.
A település neve napjainkban a 2006-ban négy évtizedes múltra visszatekintő Nyírbátori Zenei Napok mellett a nemzetközi utcaszínházi fesztiválról is országszerte ismert.

Múltidéző

Írás első ízben 1279-ben említette a települést, amelynek neve az ótörök batir (= bátor, jó hős jelentésű) szóból származik. Már ekkor birtokolták a Báthoriak ősei, a Gutkeled nemzetségbeliek. A város a földbirtokos család birtokigazgatási központja és családi temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthori Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta.




A település a XVI. században kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról. A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a település hovatartozása, mert földesurai inkább az erdélyi fejedelmek fennhatóságát ismerték el.

A XVIII. századra a város elszegényedett. Az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza.

A Báthoriak

A Báthoriak közül országos tisztet először az a Báthori István ért el, aki mint országbíró esett el a várnai csatában (1444), s akinek egyik lányát Szilágyi Mihály régens vette el feleségül (Szilágyi Mihály húga volt Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János felesége, László és Mátyás anyja). A három Báthori fiú közül András, a legkisebb építette ki Ecsedet. Az itáliai mesterek valószínűleg ugyanazok voltak, akik bátyjánál, Miklósnál, a híres humanista váci püspöknél is dolgoztak. Erre utal az a tény, hogy a váci, az ecsedi és a bátori márványfaragványok egy része szemmel láthatóan azonos vésők alól került ki. A harmadik fivér István erdélyi vajda, a kenyérmezei csata hőse. A zsákmányból nemcsak Kenyérmezőn, hanem Nyírbátorban is emelt kápolnát. Először a mai római katolikus templomot, majd a mai református templomot építtette.



Nyírbátor térkép
Nyírbátor cikkek

találat
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!