Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
A közlekedési, kereskedelmi, kulturális központként is számon tartott városban műemlékek sokasága látható. Az Adriától Alpokig tartó élénk kereskedelemben mindig is fontos szerep jutott Nagykanizsának.

A Kanizsa név szláv eredetű szó Knysa, jelentése (fejedelemé, hercegé) arra utal, hogy a térség főrangú személy birtoka volt.

Az itteni látnivalók közül figyelmet érdemel az egykori várkapitány, Thury György nevét viselő múzeum, ahol a város és a környék régészeti leletei, helytörténeti emlékei mellett értékes képzőművészeti gyűjtemény is látható. A barokk stílusban épült ferences templom különlegessége, hogy a szenteltvíztartót Musztafa pasa török feliratú sírkövéből vájták ki. Építészeti szempontból is érdekes a város múltjának szomorú emlékeit idéző zsinagóga és környéke.

Várostörténet

Az ásatási leletek alapján biztos, hogy a mai város területén ősidők óta éltek emberek. Első írásos emléke egy 1245-ből származó oklevél. A tatárjárás előtt királyi birtok volt, később különböző földesurakhoz került. 1323-ban az Osl nemzetségből való Lőrinc kapta meg Károly Róberttől hűségének jutalmául, a környékbeli falvakkal együtt. Rövidesen egy nagyra törő - magukat már Kanizsaiaknak nevező - család birtokközpontjává vált.

A XIV. században már állt vár a mocsaras területen. A család férfiágának kihalása után Kanizsai Orsolya öröksége révén lett férje, Nádasdy Tamás birtoka. 1409-ben mezővárosi kiváltságot kapott, vámszedési, vásártartási jogot szerzett. Nádasdy kezdte el a várat erősíteni, majd elcserélte a királlyal; ettől kezdve királyi végvár. A XVI. században az Itália és Stájerország felé irányuló kereskedelem központja lett. Az 1530-as urbárium szerint már 36 falu tartozott hozzá. Rövidesen feltűnt a török, de fosztogattak a német katonák is, a várbirtok népessége folyamatosan csökkent: 1530-ban 1805, 33 év múlva csak 531 jobbágyot írtak össze.

A török támadások idején a közeli Szigetvár 1566-os eleste után megnőtt Kanizsa fontossága, a Dél-Dunántúl védelmének központja lett. Várkapitányai közül leghíresebb Thury György, a jobbágysorból kiemelkedett katona, aki 1567 és 1571 között volt a vár parancsnoka. A híres bajvívót a törökök 1571-ben Orosztony mellett csellel bekerítették és megölték. Az oszmán hadak többször megkísérelték elfoglalni Kanizsát, hosszú ideig sikertelenül. 1600. október 22-én, 43 napos ostrom után (s miután a felmentésére érkező sereg is vereséget szenvedett), a védői feladták a várat, s ezzel kilenc évtizedes török uralom vette kezdetét. Kanizsa lett az oszmán birodalom legnyugatibb vilajetének központja. A várat végül 1690-ben sikerült visszafoglalni - hosszú blokád után, azonban elveszítette stratégiai jelentőségét. 1702-ben a bécsi haditanács leromboltatta, anyagát az újjáépülő város építkezéseinél használták fel. A barokk korban a mezőváros folyamatosan fejlődött, középületek, templomok, lakóházak épültek.

Rövidesen ismét kereskedelmi központtá vált, céhes ipara is jelentős lett. Fénykora a XIX. századra tehető: előbb a környék piacközpontja lett, majd a század végére igazgatási és kulturális központtá fejlődött. A vasútvonalak megépítése után fontos forgalmi csomóponttá nőtte ki magát. Több bank, takarékpénztár, majd gyár jött létre, iskolák létesültek. Az I. világháború idején vált Kanizsa laktanyavárossá. Ez a körülmény elősegítette a város közműrendszerének kiépítését, az utak korszerűsítését. A trianoni békeszerződést követően azonban piackörzete jelentős részét elveszítette, elszigetelődött, és ugyanilyen recessziót kellett átélnie 1948-56 között is, a jugoszláv határ közelsége miatt.

1937-ben az egyre dinamikusabban fejlődő magyar olajipar központja lett. Látványos fejlődése az elmúlt három évtizedben is megfigyelhető volt, amikor új iparágak honosodtak meg, vállalkozások kezdődtek és középületek, lakóházak épültek egymás után.

Nagykanizsa 1850-től járási székhely volt, modern értelemben véve az első város a megyében; ugyanis elsőként nyerte el a rendezett tanácsú városi rangot. Gazdasági súlya mellett igazgatási szerepköre is kialakult, és a XIX. században két kísérletet is tett arra, hogy megszerezze a megyeszékhelyi rangot. Napjainkban megyei jogú város, hozzá tartozik több környékbeli település is. 
A város híres szülötte Zemplén Győző (1879-1916) európai hírű fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Itt született Kaán Károly (1867-1940) a magyar természetvédelem atyja és Hevesi Sándor (1873-1939) is neves író és színházi rendező.

A közművelődési intézmények rendezvényei, a határon túlnyúló kulturális rendezvények, szabadidős- és sportlehetőségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az idelátogatók és a város lakói kellemes környezetben töltsék el szabadidejüket, és Nagykanizsa valóban a régiók kapujává váljon.



Nagykanizsa térkép
Nagykanizsa cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!