Nagyecsed

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan a 471-es úton Mátészalkáig, majd tovább déli irányban; vasúton: a Mátészalka-Ágerdőmajor vonalon.

Nagyecsed már a honfoglalás óta létező település: a jelenlegi Sárvári-dombon Tas vezér építtetett földvárat, melyre a XI. században a Gutkeled nemzetség kolostort emeltetett (romjai ma is láthatók). A XIV. században Ecsed már a Gutkeled nemzetségből származó Báthoryak birtokközpontja volt, urai 1334-ben kaptak engedélyt I. Károlytól arra, hogy várat építsenek a mocsarak ölelésében fekvőhelységben. A XIV. század közepén a Gutkeled nemzetség három ága osztozott a birtokon, mely 1490-ben mezővárosi rangra emelkedett.

A XV. század végén Báthory András a várat megerősítette, s az ettől kezdve Szatmár vármegye legfontosabb erőssége lett. Fekvése miatt különösen a XVI. században játszott igen fontos szerepet az erdélyi fejedelmek és a magyar királyok közötti harcokban. A Báthoryak ecsedi ágának kihalása után, 1605-ben a somlyói ágbéli Báthory Gábor örökölte az ecsedi uradalmat, aminek központja a megerősített vár és a mellette kialakult, annál kisebb jelentőségű mezőváros volt. Miután Báthory Gábort meggyilkolták, 1613-ban a vár a császáriak kezére került. Bethlen Gábor1619-ben hódoltatta meg, egy ideig a koronát is itt őriztette, majd valamivel később I. Rákóczi György kapta meg az uradalmat.

A vár sorsát az 1711-es szatmári béke pecsételte meg: a Rákóczi-szabadságharcban betöltött fontos szerepére válaszul előírták megsemmisítését. A vár lebontott köveit a település építkezéseihez használták fel (a Báthoryak márványból készült, reneszánsz faragású sárkányos címere is egy épület bontásából került elő az 1970-esévekben). A vár lerombolásával a láp is elveszítette addigi jelentősvédelmi szerepét. A megnövekedett lakosság, hogy a termőföldeket bővíthesse, a XVIII. század közepétől kísérleteket tett a mocsarak lecsapolására.

A XVIII. század közepén a falut és a hozzá tartozó uradalmat gróf Károlyi Ferenc szerezte meg; lakói közel száz évig pereskedtek a családdal mezővárosi jogaik használatáért, zsellérsorba süllyesztésük ellen, s a határukhoz tartozó területek birtoklásáért.1876-ban kötöttek egyezséget, mely meghagyta mezővárosi minősítésüket, amit azonban még ugyanabban az évben - az általános közigazgatási reform miatt - el is veszítettek. A települést nagyközségnek nyilvánították. Polgárosodása csak az 1930-as években erősödött fel, az urbanizálódás pedig az 1990-es évek elején indult meg. A városi rangot 1997-ben kapta vissza Nagyecsed.

Nagyecsed térkép
Nagyecsed cikkek