Nagybárkány

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, arról pedig Tarnál vagy Újlaknál lehet rátérni a faluba vivő útra. Könyves Kálmán idejében (ur. 1096-1114) került a Rátót nemzetség birtokába. Bárkányt 1220-ban említette először oklevél: két, Turára való szabad ember nagy nyomorúságában egy márkáért zálogba adta Martina...

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, arról pedig Tarnál vagy Újlaknál lehet rátérni a faluba vivő útra.

Könyves Kálmán idejében (ur. 1096-1114) került a Rátót nemzetség birtokába. Bárkányt 1220-ban említette először oklevél: két, Turára való szabad ember nagy nyomorúságában egy márkáért zálogba adta Martina nevű nővérét a bárkányi papnak, Mojzennek. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint a falu plébániája már akkor fennállt.
Vereb György deák 1344-ben azért zálogosította el nagybárkányi birtokát, hogy fiát taníttathassa. Meg is lett az eredménye: Vereb Péter később erdélyi alvajda lett, s ő építtette a közeli Mátraverebély kora gótikus templomát.

A település lakói ma elsősorban mezőgazdaságból élnek. A falusi nyugalmat kedvelő turisták számára kiváló kirándulóhely.

Nagybárkány térkép
Nagybárkány cikkek