Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
A település, Borsod-Abaúj-Zemplén megye szellemi és gazdasági központja, a Bükk hegység lábánál fekszik. Környezetében Lillafüred, Miskolctapolca és Diósgyőr számos látnivalót kínál. A történelmi műemlékekben gazdag város zenei fesztiváljai nemzetközi hírűek.

A magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, és a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a XI. századtól lett a központja. Az általuk a tapolcai völgyben alapított Szent Benedek-rendi apátság romjait 2004-ben fedezték fel az európai hírű, gyógycentrumként működő miskolctapolcai Barlangfürdő mellett. A város nevezetes műemléke a Diósgyőri vár, az ortodox templom, az avasi református templom, a színház, a deszkatemplom, a zenepalota.

Várostörténet

Anonymus terra Miskoucy néven emlékezik meg a Bors-Miskóc nemzetség honfoglalás kori szállásterületéről. A tapolcai völgyben Szent Benedek-rendi apátságot alapított a városnak nevet adó nemzetség. A települést 1241-ben a tatárok felégették. Az új királlyal, Károly Róberttel szemben álló oligarchákhoz csatlakozó Bors-Miskóc nemzetség 1312-ben a rozgonyi csata után elvesztette hatalmát és birtokait. Utódjuk a Széchy család lett, ők vetették meg a városias fejlődés alapjait. Miskolc részére országos vásártartási és kisebb fokú bíráskodási jogot szereztek, ami által a falu mezővárossá fejlődött. 1364-ben a város a diósgyőri királyi váruradalomhoz került.

Diósgyőr vára

A XIII. századi eredetű, a XIV. században kiépült diósgyőri királyi vár a Miskolcot is magában foglaló uradalom központja lett. A XV. század végére kialakult az Avas alján a mai belváros történelmi magja. Az Avas oldalában fölépült a máig álló templom, és a közelében, a Szinva partján létesítették ősi iskoláját. A török harcok hulláma először 1544-ben érte el a várost. A budai basa csapatai első rohamának áldozatul estek a város legszebb épületei, sok tehetősebb lakosát elhurcolták, állataikat elhajtották. 1596-ban Eger elestével Miskolc is a török adófizetője lett, de a városi tanács bölcs előrelátásának és diplomáciai ügyeskedésének tulajdonítható, hogy az 1544-ihez hasonló pusztítás nem érte többé a várost. Thököly kuruc csapatai 1674-ben, a török kiűzése előtt bevették a diósgyőri várat, de a város véglegesen 1687-ben szabadult fel.

A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1704-ben néhány hónapig Miskolcon volt a fejedelem főhadiszállása. 1706. szeptember 25-én a császári hadak kirabolták és felégették a várost, de 1707. január 1-jén megalakult a város tanácsa, és rövid két év alatt - a fejedelem pártfogásával - újraépítették a várost. A XVIII. század nagy fellendülést hozott Miskolc életében. Ekkor épültek a templomok, iskolák, a városháza és a megyeháza. A gazdagabb birtokosok (Dőry-, Almássy-, Szathmáry-Király) egymás után építették kúriáikat. Itt épült meg a miskolci polgárok adományaiból az ország első magyar kőszínháza 1823-ban.

Miskolci Nemzeti Színház

1848 telén Szemere Bertalan a városban szervezte meg a Felső-Tiszai Hadsereget. A kiegyezés idején ismét fejlődésnek indult a város, 1859-re kiépült a vasút, és 1868-ban megnyitotta kapuit az egykori hámori kohászat utódjaként felépült diósgyőri vasgyár. A fejlődést az 1873-as kolerajárvány és az 1878-as pusztító árvíz sem tudta megállítani. Amikor a század végén a város híres szőlőterületeinek csaknem egészét kipusztította a filoxéra, azokat nem telepítették újra, mert a lakosság az iparban és a kereskedelemben kereste megélhetését. Ekkor épültek az utcákon ma is látható, már városias jelleget adó új, emeletes lakóházak. 1897-ben az országban másodikként megindult a városi villamosforgalom.

Sétálóutca, Miskolc

A város 1907-ben törvényhatósági rangra emelkedett, I. Ferenc József 1909. május 11-én adományozott címeres kiváltságlevelet. A trianoni békeszerződés itt is hanyatlást hozott, hiszen az elcsatolt országrészekből Miskolcra áradó menekültek lakás- és munkahiányt teremtettek. A második világháború során 1944. június 2-án érte az első légitámadás a várost, a háború harci cselekményei december 3-án értek véget a miskolciak számára a Vörös Hadsereg bevonulásával.

A II. világháború után

A város gyors ütemben újjáépült, a régió egyik ipari központjává vált, hatalmas gyárak, lakótelepek épültek, 1949-ben a Nehézipari Műszaki Egyetemet is itt hozták létre. Az 1956-os forradalom eseményeiben jelentős szerepet játszott a miskolci egyetemi ifjúság és a vasgyári Munkástanács. Az 1960-70-es évek ipari fejlesztéseinek hatására a város lakosságának száma jelentősen megemelkedett, a megnövekedett igények orvoslására hatalmas lakótelepek épültek a Kilián városrészben, a Szentpéteri kapuban, és létrejött az Avasi lakótelep. Az 1980-as évek közepén kezdődött a belváros nagyarányú rekonstrukciója, mely a mai napig tart.

 

Letelepítő ipar

A Bükk hegység egységes ökoszisztéma; a természetnek szerves része évezredek óta az ember. A hegység barlangjai (Istállóskő, Subalyuk, Szeleta stb.) az őskor emberének telephelyei voltak. Állandó lakhelyül azonban csak a XVIII. században választotta az ember a Bükk belső erdős területeit. A XVIII. század derekán a királyi kamara újjászervezett erdőgazdálkodásának részeként új, manufakturális iparok (vasgyártás, üveggyártás), valamint az azokat kiszolgáló erdei iparok (mészégetés, hamuzsírkészítés, szénégetés) jelentek meg. Német, morva, cseh, lengyel, de elsősorban szlovák iparos-munkás csoportokat telepítettek erre a tájra. Az ő leszármazottaik Bükkszentkereszt (korábban Újhuta), Bükkszentlászló (régen Óhuta) és Répáshuta, valamint Ómassa és Hámor mai lakosai.

Nevezetes helyek, nevek

Csak néhány a számos híresség közül: Miskolcon született Dayka Gábor (1768-1796) költő; Palóczy László (1783-1861) politikus, Borsod megye országgyűlési követe; Jókainé Laborfalvi Róza (1817-1886) színésznő; Reményi Ede (1829-1898) hegedűművész; Szabó Lőrinc (1900-1957) költő. Miskolcon élt, és itt hunyt el Déryné Széppataki Róza (1793 Jászberény - 1872) színésznő; Lévay József (1825 Sajószentpéter - 1918) költő, az MTA tagja, megyei alispán; Herman Ottó (1835 Breznóbánya - 1914) természettudós, polihisztor; Szalay Lajos (1909 Őrmező - 1995) festő, grafikus. Két évig itt éltek, és a Mindszenti temetőben nyugszanak Munkácsy Mihály szülei.

A mai Miskolc területéhez több, korábban önálló települést csatoltak az idők során: Hejőcsaba, Diósgyőr, Lillafüred, Ómassa, Pereces, Hámor, Szirma, Görömböly, Miskolctapolca.

Barlangfürdő - Miskolc



Miskolc térkép
Miskolc cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!