Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
A település, Borsod-Abaúj-Zemplén megye szellemi és gazdasági központja, a Bükk hegység lábánál fekszik. Környezetében Lillafüred, Miskolctapolca és Diósgyőr számos látnivalót kínál. A történelmi műemlékekben gazdag város zenei fesztiváljai nemzetközi hírűek.

A magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, és a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a XI. századtól lett a központja. Az általuk a tapolcai völgyben alapított Szent Benedek-rendi apátság romjait 2004-ben fedezték fel az európai hírű, gyógycentrumként működő miskolctapolcai Barlangfürdő mellett. A város nevezetes műemléke a Diósgyőri vár, az ortodox templom, az avasi református templom, a színház, a deszkatemplom, a zenepalota.

Várostörténet

Anonymus terra Miskoucy néven emlékezik meg a Bors-Miskóc nemzetség honfoglalás kori szállásterületéről. A tapolcai völgyben Szent Benedek-rendi apátságot alapított a városnak nevet adó nemzetség. A települést 1241-ben a tatárok felégették. Az új királlyal, Károly Róberttel szemben álló oligarchákhoz csatlakozó Bors-Miskóc nemzetség 1312-ben a rozgonyi csata után elvesztette hatalmát és birtokait. Utódjuk a Széchy család lett, ők vetették meg a városias fejlődés alapjait. Miskolc részére országos vásártartási és kisebb fokú bíráskodási jogot szereztek, ami által a falu mezővárossá fejlődött. 1364-ben a város a diósgyőri királyi váruradalomhoz került.

Diósgyőr vára

A XIII. századi eredetű, a XIV. században kiépült diósgyőri királyi vár a Miskolcot is magában foglaló uradalom központja lett. A XV. század végére kialakult az Avas alján a mai belváros történelmi magja. Az Avas oldalában fölépült a máig álló templom, és a közelében, a Szinva partján létesítették ősi iskoláját. A török harcok hulláma először 1544-ben érte el a várost. A budai basa csapatai első rohamának áldozatul estek a város legszebb épületei, sok tehetősebb lakosát elhurcolták, állataikat elhajtották. 1596-ban Eger elestével Miskolc is a török adófizetője lett, de a városi tanács bölcs előrelátásának és diplomáciai ügyeskedésének tulajdonítható, hogy az 1544-ihez hasonló pusztítás nem érte többé a várost. Thököly kuruc csapatai 1674-ben, a török kiűzése előtt bevették a diósgyőri várat, de a város véglegesen 1687-ben szabadult fel.

A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1704-ben néhány hónapig Miskolcon volt a fejedelem főhadiszállása. 1706. szeptember 25-én a császári hadak kirabolták és felégették a várost, de 1707. január 1-jén megalakult a város tanácsa, és rövid két év alatt - a fejedelem pártfogásával - újraépítették a várost. A XVIII. század nagy fellendülést hozott Miskolc életében. Ekkor épültek a templomok, iskolák, a városháza és a megyeháza. A gazdagabb birtokosok (Dőry-, Almássy-, Szathmáry-Király) egymás után építették kúriáikat. Itt épült meg a miskolci polgárok adományaiból az ország első magyar kőszínháza 1823-ban.

Miskolci Nemzeti Színház

1848 telén Szemere Bertalan a városban szervezte meg a Felső-Tiszai Hadsereget. A kiegyezés idején ismét fejlődésnek indult a város, 1859-re kiépült a vasút, és 1868-ban megnyitotta kapuit az egykori hámori kohászat utódjaként felépült diósgyőri vasgyár. A fejlődést az 1873-as kolerajárvány és az 1878-as pusztító árvíz sem tudta megállítani. Amikor a század végén a város híres szőlőterületeinek csaknem egészét kipusztította a filoxéra, azokat nem telepítették újra, mert a lakosság az iparban és a kereskedelemben kereste megélhetését. Ekkor épültek az utcákon ma is látható, már városias jelleget adó új, emeletes lakóházak. 1897-ben az országban másodikként megindult a városi villamosforgalom.

Sétálóutca, Miskolc

A város 1907-ben törvényhatósági rangra emelkedett, I. Ferenc József 1909. május 11-én adományozott címeres kiváltságlevelet. A trianoni békeszerződés itt is hanyatlást hozott, hiszen az elcsatolt országrészekből Miskolcra áradó menekültek lakás- és munkahiányt teremtettek. A második világháború során 1944. június 2-án érte az első légitámadás a várost, a háború harci cselekményei december 3-án értek véget a miskolciak számára a Vörös Hadsereg bevonulásával.

A II. világháború után

A város gyors ütemben újjáépült, a régió egyik ipari központjává vált, hatalmas gyárak, lakótelepek épültek, 1949-ben a Nehézipari Műszaki Egyetemet is itt hozták létre. Az 1956-os forradalom eseményeiben jelentős szerepet játszott a miskolci egyetemi ifjúság és a vasgyári Munkástanács. Az 1960-70-es évek ipari fejlesztéseinek hatására a város lakosságának száma jelentősen megemelkedett, a megnövekedett igények orvoslására hatalmas lakótelepek épültek a Kilián városrészben, a Szentpéteri kapuban, és létrejött az Avasi lakótelep. Az 1980-as évek közepén kezdődött a belváros nagyarányú rekonstrukciója, mely a mai napig tart.

 

Letelepítő ipar

A Bükk hegység egységes ökoszisztéma; a természetnek szerves része évezredek óta az ember. A hegység barlangjai (Istállóskő, Subalyuk, Szeleta stb.) az őskor emberének telephelyei voltak. Állandó lakhelyül azonban csak a XVIII. században választotta az ember a Bükk belső erdős területeit. A XVIII. század derekán a királyi kamara újjászervezett erdőgazdálkodásának részeként új, manufakturális iparok (vasgyártás, üveggyártás), valamint az azokat kiszolgáló erdei iparok (mészégetés, hamuzsírkészítés, szénégetés) jelentek meg. Német, morva, cseh, lengyel, de elsősorban szlovák iparos-munkás csoportokat telepítettek erre a tájra. Az ő leszármazottaik Bükkszentkereszt (korábban Újhuta), Bükkszentlászló (régen Óhuta) és Répáshuta, valamint Ómassa és Hámor mai lakosai.

Nevezetes helyek, nevek

Csak néhány a számos híresség közül: Miskolcon született Dayka Gábor (1768-1796) költő; Palóczy László (1783-1861) politikus, Borsod megye országgyűlési követe; Jókainé Laborfalvi Róza (1817-1886) színésznő; Reményi Ede (1829-1898) hegedűművész; Szabó Lőrinc (1900-1957) költő. Miskolcon élt, és itt hunyt el Déryné Széppataki Róza (1793 Jászberény - 1872) színésznő; Lévay József (1825 Sajószentpéter - 1918) költő, az MTA tagja, megyei alispán; Herman Ottó (1835 Breznóbánya - 1914) természettudós, polihisztor; Szalay Lajos (1909 Őrmező - 1995) festő, grafikus. Két évig itt éltek, és a Mindszenti temetőben nyugszanak Munkácsy Mihály szülei.

A mai Miskolc területéhez több, korábban önálló települést csatoltak az idők során: Hejőcsaba, Diósgyőr, Lillafüred, Ómassa, Pereces, Hámor, Szirma, Görömböly, Miskolctapolca.

Barlangfürdő - Miskolc



Miskolc térkép
Miskolc cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

körutazás + 2024 október

Csodálatos Dél-Erdély

3 napos buszos körutazás Dél-Erdélyben
76.536 Ft/fő

Hercegovina csodái

3 napos buszos körutazás Bosznia-Hercegovinában
89.097 Ft/fő

Száztornyú Prága

4 napos buszos utazás csehországba
95.694 Ft/fő

Krakkó, Zakopane, Wieliczka és Auschwitz

4 napos buszus körutazás Lengyelországban
99.947 Ft/fő

Hosszú hétvége a Plitvice-tavaknál

3 napos buszos kirándulás Horvátországban
100.425 Ft/fő
Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!