Letenye

Letenye 1923-tól fontos közúti határátkelőhely, és ma az ország egyik legjelentősebb délnyugati kapuja Horvátország felé.

Neve 1341-ben Letyne alakban fordult elő, 1347-ben már Letenye formában használták. Szláv eredetű helységnév, a szerb-horvátban és a szlovénben egyaránt megtalálható leto (= nyár) szóra vezethető vissza.

A XV. század végén kapott mezővárosi rangot. A török időkben sokat szenvedett, a törökök többször végigpusztították a környéket. A XVII. század végén mezővárosi rangját is elveszítette, a XVIII. század elején maradék lakosságát a pestis tizedelte meg. Csak a XX. század harmincas éveitől talált magára, attól kezdve viszonylag töretlen a fejlődése. Mezővárosi jogállását visszaszerezve 1871 és 1971 között járási székhely lett. 1989-től város.

Letenyei hírességek

Számon tartják Letenye nevezetes szülöttei között Kalivoda Kata (1877-1936) festőt, Olgyay Miklós (1904-1958) biológus professzort, Schram Ferenc (1923-1975) zenetörténészt és néprajzkutatót a magyarországi boszorkányperek közreadóját, Patzner (Perényi) István (1860-1906) műfordítót és egyházi írót, valamint - függetlenül a rendszerváltás politikai viharaitól - a három Korach testvért: Kenyeres (Korach) Júlia (1895-1958) baloldali publicistát és kommunista politikust, fivérét, a néhány évig itt gyerekeskedett Komját (Korach) Aladárt (1891-1937) a kommunista újságírót és költőt. Továbbá a harmadik testvért, aki egyedül tartotta meg az apai vezetéknevet. Korach Mór (1888-1975) vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, aki rendkívüli hatással volt a magyar kémiai tudomány fejlődésére.

Letenye térkép
Letenye cikkek