A település megközelíthető: a 4-es úton Kisújszállásig, majd tovább déli irányban Dévaványáig, onnan 13,1 km; vasúton: a Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma vonalon. A település első írásos említése a zásti apátság alapítólevelében van, mint Ladan puszta, de a Váradi Regestrumban már, mint pappal bíró falu szerepel, Ladan illetve Nadan...
A település megközelíthető: a 4-es úton Kisújszállásig, majd tovább déli irányban Dévaványáig, onnan 13,1 km; vasúton: a Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma vonalon.
A település első írásos említése a zásti apátság alapítólevelében van, mint Ladan puszta, de a Váradi Regestrumban már, mint pappal bíró falu szerepel, Ladan illetve Nadan néven. A környék azonban már jóval korábban lakott hely volt, ezt igazolja a faluhoz tartozó Kehiben feltárt lelet, amely egy gót vitéz sírja, s a IV. századból való.
A falu földesurai 1220-tól ötszáz évig a Nadányiak voltak, akik már a XV. században kastélyt építtettek maguknak, s jelentős szerepet játszottak az ország közéletében is.
Az egyre gyarapodó település a török időkben is adófizető hely volt, bár lakossága csökkent. A váltakozó sikerű harcok miatt a török kor végére a többször felégetett falu elnéptelenedett, s csak 1712-ben telepedtek le itt újra.
A falut 1720-ban a császár, báró Harruckern János György udvari szállítónak adományozta, aki az addigi földbirtokos, kuruc érzelmű Nadányiakat "mindenféle praktikákkal" kiforgatta vagyonukból. Később Körösladányt megörökölte a Wenckheim család. A
Wenckheimek a kiegyezést követően a belvízlevezető csatornát építettek és mintaszerű gazdálkodást folytattak az így nyert termőföldeken.
Az 1848/49-es szabadságharcban sok körösladányi önkéntes vett részt, köztük egy alig 18 éves ifjú, Tüköry (Spiegel) Lajos, aki Bem seregében a hősiessége révén a főhadnagyságig vitte. Világos után követte Bemet Törökországba, majd csatlakozott az olasz szabadságharcosokhoz. Garibaldi seregében alezredesként vett részt 1860-ban Palermo ostromában, ahol elesett. Megbecsülését jelezte, hogy sírjánál maga Garibaldi mondott gyászbeszédet. A helyiek mindig a földművelésből éltek, ezért az 1950-es évek téeszesítése elől tömegesen elmenekültek, a lakosság létszáma így lényegesen csökkent. A helyiek foglalkoztatottságán sokat segített, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években az idetelepült Henkel cég jelentős beruházásokat hajtott végre a faluban.
Körösladányhoz fűződik a "vén Márkus" története Arany János 1852-ben megénekelt "A hamis tanú" című balladájában. 1728-ban vita alakult ki egy határrész tulajdonlásáért két falu, Tarcsa és Ladány között, amelynek azzal akartak véget vetni, hogy a legöregebb "hites" embert, a ladányi Márkus Jánost a vitatott földön esküvésre szólították fel a föld ügyében.
A történethez azonban az is hozzá tartozik, hogy azért volt hamis az eskü, mert a vén Márkus a csizmájába otthon ladányi földet tett. Vagyis a csizmája ugyan tarcsai földön állott, de ő nem, s így szerzett meg falujának egy újabb földterületet.
A falu nevezetes lakója volt az 1930/40-es évek sikeres erdélyi származású színdarabírója, a magyar közélet jeles szereplője Dr. Asztalos Miklós.
Körösladány térképKörösladány cikkek
