Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye a Kelet-Nyugat-, illetve az Észak-Dél irányú főközlekedési utak kereszteződésében helyezkedik el.

A "hírös" város a történelmi hagyományok és a modern törekvések együttélésének a helyszíne. Az itteni tudományos intézetek munkája révén Kecskemét a hazai kertgazdálkodás egyik központja lett. A XIX. század végén, XX. század elején a város előrehaladását szolgálta a színház, a könyvtár, a múzeum és a művésztelep alapítása is. Világhírű az itteni rajzfilmgyártás, nemzetközi érdeklődés mutatkozik a zenei és a zománcművészeti alkotóműhelyek iránt.

Várostörténet - kezdetektől a reformáció koráig

Kecskemét történetéről a legrégebbi nyomokat a Czolner téri Ótemető megszüntetésekor találták 1907-ben. A temetkezésre használt urnák, a bronz- és kerámiatárgyak egy fejlett kultúrájú bronzkori nép bizonyítják. Az időszámításunk utáni I-III. évszázadból előkerült leletek a rómaiakkal kereskedő félnomád nép emlékeit őrzik.
A X. század végén tűntek fel ezen a vidéken a honfoglaló magyarok. A Tanítók Árvaháza 1899-es építésekor feltárt Árpád-kori kunyhóban halász- és vadászeszközöket találtak.
A település nevét 1353-ban jegyezték le először. Kecskemét mezőváros (oppidum) "születési anyagkönyvének" az 1368-ban kelt okiratot tartják, amelyet Nagy Lajos király és édesanyja, Erzsébet királyné jegyzett. A királyi mezőváros előnyeit 1439-ig élvezhette a város, akkor magánföldesúri kézbe került. A földesúri szolgáltatásokat a lakosság évente készpénzzel megváltotta, ezzel önállósága és fejlődése biztosított volt.
A mohácsi csatavesztést követően 1526. szeptember 29-én Kecskemétet is elérték a pusztító török seregek. Állandó török megszállás alá csak Buda elfoglalása után, 1541-ben került Kecskemét. Az adókat és illetékeket a törökön kívül a vármegyének és a távollévő földesuraknak is igyekeztek pontosan megfizetni, így a török hódoltság esztendeiben a város az akkori Pest-Pilis-Solt vármegye és az egész Duna-Tisza köze egyik legjelentősebb települése volt.
A XVI. században Kecskeméten is elterjedtek Luther, majd Kálvin tanai. A római katolikus és a református vallásúak között 1564-ben Végh Mihály főbíró házánál történt megegyezés: "a békösség a templom felől".

Iskolák, vásárok, reformok

Kecskemét gazdasági életében évszázadokon át az állattartás és a földművelés volt a meghatározó, de a város kézműves ipara is figyelemre méltó, és a céhek jelentősége is egyre nőtt.
A Rákóczi-szabadságharc éveken át újabb súlyos terheket jelentett a városnak. Az 1709 tavaszán pusztító pestisjárvány, és a felkelők hadainak kivonulása után 1710. december 21-én Kecskemét császári hűségesküt tett. Ebben az időszakban hozta létre a város akkor legjelentősebb földesura, gróf Koháry István a piarista rendházat és iskolát. A ferencesektől átvett plébániai iskolában kezdtek tanítani a Nyitráról 1715 februárjában érkezett piaristák, akiknek tevékenysége ma is meghatározó a város életében.

1747-ben új városházát építettek. Közfeladatnak tekintették az egészségesebb életmód, az iskoláztatás előmozdítását. Megélénkültek a híres kecskeméti állat-, kirakodó- és gyalogvásárok. Lassan "kivirágzott" az árutermelő kertészkedés, megkezdődött a küzdelem a futóhomokkal. A hajdan csak legeltetésre használt pusztát 1801-ben parcellázni kezdték. Először csak a városi házzal bíró lakosok kaptak földet, 1810-ig erdő, később szőlő ültetésére is adtak engedélyt.

A szabadságharc előtti évek legjelentősebb eseménye Kecskemét számára a "megváltakozás" volt 1834-ben, amikor is eredményes tárgyalások után a Koháryak 170 ezer pengőforintért és a Vacsi-puszta bérletének visszabocsátása ellenében lemondtak földesúri illetményeikről és jogaikról.
A reformkor eszméinek jegyében alakult meg a városban 1831-ben az első vidéki kaszinó, könyvtárral, folyóirat-kölcsönzővel. Nagyon fontos szerepet töltöttek be a város kulturális életében az egyházak és az iskolák. A református kollégium főiskolai rangot kapott, bölcsészetet, jogot és teológiát tanítottak.

A szabadságharc után

Az 1848-49-es szabadságharcban az akkor 40 ezer lakosú Kecskemétről 4000 férfi szolgálta fegyveresen a hazát, és 600-nál többen vesztették életüket. 1849. július 26-án Haynau foglalta el a várost, és az átszervezett közigazgatásban, Kecskemét a Pest-budai kerülethez tartozó Pest-Solt megyeszékhelye lett. A volt honvédek 1852-ben, a magyarországi körútján Kecskemétre érkező Ferenc József császár ellen - Noszlopy Gáspár, volt kormánybiztos vezetésével - merényletet terveztek. De leleplezték őket, Noszlopyt és két társát kivégezték. Ferenc József, 1857 májusában királyi leirattal várossá emelte Kecskemétet, amit akkor a régen óhajtott szabad királyi városi cím elnyeréseként értelmeztek. Nem volt az, de közigazgatási ügyeit önállóan intézhette a település.

1870-től a város önkormányzati joggal rendelkezett, ami jelentősen hozzájárult a gazdasági fellendüléshez. Megvásárolták Nagybugac, majd Kisbugac, később Szentlőrinc pusztát, ezzel Kecskemét határa meghaladta a 160 ezer kataszteri holdat. A szőlő és a gyümölcs mellett a kecskeméti sertés, a baromfi és a zöldség is keresett cikk lett a hazai és külföldi piacokon. Az 1880-ban megválasztott Lestár Péter polgármester megteremtette a város "aranykorát". Irányítása idején tudatos városfejlesztéssel sugárutakat alakítottak ki. Ez jó hatással volt az egyházi, a katonai és a magán-építkezések fellendülésére. Kecskemét központi szerepét helyiérdekű vasútvonalak építésével növelte, 1895-ben elkészült a Kecskemét-Fülöpszállás, a következő évben pedig a Kecskemét-Tiszaug vonal. - Lestár Pétert Kada Elek követte a polgármesteri székben, aki szintén szorgalmazta a vasúti szárnyvonalak építését. Az 1897 decemberében megnyitott Szolnok-Kiskunfélegyháza vonal jótékonyan hatott a város keleti határrészének fejlődésére. A Kecskemét-Lajosmizse és az ehhez csatlakozó Kisnyír-Kerekegyháza szárnyvonalon 1905 februárjában indult meg a forgalom.

A XX. századi változások

A XX. század elején, a vasúti forgalom megindulása után két helyi pénzintézet is alakult, és mellettük két országos hálózatú bank nyitott fiókot Kecskeméten. A város előrehaladását szolgálta a könyvtár, a múzeum és a művésztelep alapítása is. A példátlan fejlődés lendületében érte a katasztrófa, a földrengés 1911. július 8-án Kecskemétet. Mintegy 8,5 millió koronára becsülték a középületekben, a templomokban, a magánépületekben keletkezett károkat. Alig heverték ki a tragédiát, kitört az I. világháború, amely újabb veszteségekkel járt. A városból tizenhatezren teljesítettek hadiszolgálatot, ebből 3600-an meghaltak. Az itt élők erejét mutatja, hogy ez a város sziget lett az Alföldön, a gyümölcs és a gyermekek városának nevezték. Intenzívvé tették a szőlő- és gyümölcstermelést, meghonosították a kertkultúrát, az öntözéses zöldségtermelést, 1921-ben megalakították a Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kamarát, 1934-ben először rendezték meg a Hírös Heteket. A szakoktatásra és a felsőbb tanintézetekre is komoly összeget fordítottak.

Kecskeméttől is súlyos áldozatokat követelt a II. világháború. A téglagyári gyűjtőtáborból 1400 zsidót indítottak koncentrációs táborokba, ahonnan 1200-an nem tértek vissza többé. Az 1950-ben megyeszékhellyé lett város nagy léptékű gazdasági, társadalmi fejlődésnek indult. Óriási határából 1950-ben Bugac és Lakitelek, két év múlva Hetényegyháza, Helvécia és Lászlófalva (ma Szentkirály) és Városföld vált ki, Ballószög 1954-ben lett önálló község. Hetényegyháza és Helvécia Matkó kerületét lakossági akaratból csatolták vissza Kecskeméthez 1989-ben.

Az 1956-os forradalom csak rövid ideig adott reményt a társadalmi változásokra a kecskeméti tüntetőknek, felkelőknek. November 3-án a szovjet páncélosok gyűrűbe fogták a várost, és másnap hajnalban elfoglalták Kecskemétet. Az 1960-as évek második felétől a felkészültebb, mozgékonyabb megyei vezetőknek köszönhetően Kecskemét a vidéki tudományos és kulturális élet élvonalába került. A helybéli tudományos intézetek munkája révén Kecskemét a hazai kertgazdálkodás egyik központja maradt. Megújult a város arculata is, fiatal és tehetséges építészekkel - Kerényi József vezetésével.

Kecskemét 1981-ben lépett a 100 ezres városok sorába. Ezzel az ország városai között a népesség tekintetében a nyolcadik helyre került. A mai Kecskemét területéhez tartozik Borbás, Hetényegyháza, Kadafalva, Matkó, Méntelek.



Kecskemét térkép
Kecskemét cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!