Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kiutazás
Gyula kiemelkedő idegenforgalmi központ. Legismertebb műemléke az ország legépebb gótikus lakópalotájával és kápolnájával rendelkező Gyulai vár, amelynek része a gyógyvizéről híres gyulai várfürdő is.

Gyula egyik legújabb szállodája a Wellness Hotel Gyula 2011. áprilisban nyílt meg. (X)


Színházi előadásokat 1964-ben játszottak először a vár kiváló akusztikájú, zárt udvarán, s azóta a Gyulai Várszínház előkelő helyet foglal el a nyári rendezvények sorában. A vár mellett további nevezetes műemlék a miklósvárosi román ortodox templom, a ferences romkert, valamint az egykori vármegyeháza épülete.

Gyula város nevéhez gasztronómiai különlegesség is kapcsolódik: a híres gyulai kolbászt helyi hentesmesterek fejlesztették ki a XX. század elején.

Szálláshelyek Gyulán

Településtörténet

Az emberi élet nyomai a csiszolt kőkorszaktól kimutathatók a környéken. A település 1332-ben már Gyula néven szerepelt. A város nevét az egyik magyarázat szerint Gyula nevű földesuráról kaphatta, mások szerint a honfoglaló törzsek katonai vezetőjének a tisztségneve rejtőzik mögötte.

A település a XIV. század folyamán vált a terület központjává. 1403-ban a nagyhatalmú Maróti János macsói bán kapta meg a birtokot, az ő idejében épült a földesúri vár. A város 1419-ben már mezővárosként szerepelt.

Az uradalom 1476-ban visszaszállt a királyra, és Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A főispáni, alispáni és szolgabírói tisztséget a gyulai várhoz kapcsolta, ezzel Gyulát véglegesen a vármegye székhelyévé tette. Mátyás kora és a XVI. század első fele a középkori Gyula fénypontja volt. Közel állt ahhoz, hogy megkapja a szabad királyi városi rangot. Mintegy 3000 lakos élt a városban. A lakosság 28%-át erős iparos és kereskedő réteg alkotta, 21 iparágat műveltek, s az iparosok 12 céhbe tömörültek. Olyan kivételes mesterségek is voltak mint ötvös, harangöntő és puskaműves. Aranyműves volt Dürer Albert apja is, aki Gyuláról vándorolt ki Németországba. A szellemi életben is jeles férfiak szerepeltek. A gyulai iskola több kiválóságot adott az országnak: Szerémi György XVI. századi történetíró, Szegedi Kis István protestáns prédikátor, a két Szikszai Fabricius testvér, akik közül Balázs sárospataki tanár lett és mások is innen származtak.

A török megjelenése azonban bizonytalanná tette a város helyzetét. Temesvár és Szolnok elfoglalása után a vár jelentősége megnőtt, és 1552-ben birtokcsere révén királyi kézre került, így királyi várként kapcsolódott a magyar végvárrendszerbe. Hódító Szulejmán szultán seregeinek azonban nem tudtak ellenállni, 1566-tól 1695-ig török iga alatt volt a város. Ezután a vár hadászati jelentősége megszűnt, a kincstár leromboltatta a várfalakat, betömette az árkokat. Szerencsére a munkákat abbahagyták, így a vár egy része, a belső vár, a rondella és a huszártorony megmaradt.

A visszafoglalt területeket az udvari kincstár igazgatta, de 1720-ban Békés megye négyötöd részét az egykori udvari hadiszállító, Harruckern János György kapta meg hűséges szolgálata jutalmaként. A lakosság megmaradt része visszatelepült, a vár körül románoknak jelöltek ki szállást. Jelenleg is mintegy 2500 fő a román nemzetiségű lakosság száma Gyulán. A város nyugati oldalán németeket telepített le az új földesúr. A XVIII. században készültek az első ma is meglévő középületek.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megyei központja volt Gyula. A szabadságharc végén a szomorú vég is itt következett be: a honvédtiszteket Gyulára hozták, s lefegyverzésük napján, augusztus 23-án átadták az osztrákoknak, köztük az aradi tizenhárom vértanú közül kilencet, egyes források szerint tízet. Táncsics Mihály 1849-ben Gyulán talált menedéket, Jókai 1849. augusztus 13-án ide menekült, s itt találkozott feleségével, Laborfalvy Rózával, aki már hosszabb idő óta az Erkel családnál várta férje érkezését.

A szabadságharcot követő osztrák abszolutizmus két maradandó alkotása Német-Gyula és Magyar-Gyula egyesítése 1857-ben, és az 1855-i pusztító árvíz után a Fehér-Köröst kivezetése a városból, mintegy 20 kilométernyi új medret ásva a Fehér- és a Kettős-Körösnek. A régi Fehér-Körös ma Élővíz-csatorna néven folydogál a városon át.

Gyula hanyatlását okozta a trianoni békeszerződés: az országhatárt közvetlenül Gyula mellett húzták meg, a város gazdasági hátterét adó 30 településből csupán négy maradt Magyarországon. Közigazgatási vezető szerepét a város 1950-ig tartotta meg, akkor a megyeszékhelyet is áthelyezték Békéscsabára.

Gyulát fürdővárossá a 2005 méter mélységű kútból feltörő gyógyvíz tette, ami 1958-ban új távlatokat nyitott a város előtt: kiépült az egykori grófi kastély védett természeti környezetében a Várfürdő.

A város neves szülöttei:

  • Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző
  • Pálffy Albert (1820-1897) író, publicista
  • Karácsonyi János (1858-1929) püspök, történetíró
  • Bródy Imre (1891-1945) fizikus
  • Bordy Bella (1909-1978) színésznő
  • Bay Zoltán (1900-1992) fizikus.

De kötődnek Gyulához az alábbi művészek is:

  • Ady Endre
  • Albrecht Dürer
  • Bartók Béla
  • József Attila
  • Munkácsy Mihály

A hírességek közül Erkelnek és Dürernek külön múzeuma van a városban.



Gyula térkép
Gyula cikkek

találat

Saját szervezésű utazásaink az utazás minden költségét tartalmazzák (részletek az utazás leírásánál).
Ha más szállodát, hosszabb-rövidebb utazást keres vagy másik időpont lenne megfelelő, kérjen személyre szabott ajánlatot, írjon nekünk itt!   

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!